2014. június 28., szombat

36. Rész ~Kellemetlen meglepetés~

Kedves Olvasók! :) Igen...sajnálom, sajnálom, de már csak megint ennyit tudtam írni. :( Nagyon bánt! Azt hittem nyáron több időm lesz, de tévedtem. Hip hop elrepül a hét és már csak azt veszem észre, hogy péntek van és a rész még nincs kint. :/ Ígérem, ezentúl odafigyelek! Azért remélem tetszeni fog, ennek ellenére is. Jó olvasást!
Puszi: Nóri :)

***

*2 nap múlva*

-Tökéletes!-néztem végig elégedetten a csillogó-villogó lakáson.-Jöhetnek!-kiáltottam el magam örömömben.
Alig, hogy éppen kényelmes pozícióba helyeztük magunkat a kanapén, csöngettek. Mindannyian összenéztünk és nagy mosoly kúszott arcunkra. Mindenki párja mellé állt és úgy mentünk ajtót nyitni. Szandi-Zayn páros kapta a megtiszteltetést, hogy köszöntsék a szüleinket.
-Sziasztok!-mosolygott Szandi, mikor az ajtó felfedte, hogy ki lakozik mögötte. (A blogban természetesen angolul beszél mindenki, kivéve akkor, amikor csak a szülők és gyerekeik között folyik a párbeszéd. Nóri xx)
-Kicsim, sziasztok.-tódultak be az ajtón és mindenki a maga gyerekét megkeresve elkezdte ölelgetni, puszilgatni.
-Rakjátok le a cuccaitokat és gyertek beljebb!-mutattam a nappaliba vezető ajtó felé.
Mindenki tátott szájjal bámulta a hatalmas nappalit, nem sűrűn lát ilyet az ember.
-Szóval.-kezdtem bele.-Liam, Zayn, Niall, Harry, Louis, mutattam végig a srácokon. Ők itt a szüleim, Erika és Kristóf, ők itt Szandi szülei, Eti és Zoli, ők pedig Barbi szülei, Vera és Tamás.
-Üdv.-köszöntek egyszerre a fiúk, kezüket pedig intésre emelték.
-Sziasztok! Már nagyon sokat hallottunk rólatok.-ölelte át mindegyikőjüket Vera, majd a többi anyuka is megölelgette őket, apukáink pedig kezet fogtak velük.
Ekkor jöttünk mi a soron. ,,Hogy vagy?" ,,Milyen itt kint?" ,,Elvagytok?" bla..bla...bla...Minden kérdésre unottan válaszoltunk.
-Körbevezethetjük Önöket?-kérdezte illedelmesen Louis.
-Ugyan, nem vagyunk mi öregek, nyugodtan tegezzetek minket!-háborodott fel egy kicsit anya. Igen, ő elég érzékeny a korára...
-Persze szívesen megnéznénk az egész házat, örülnénk ha körbevezetnétek minket.-ugrott fel hirtelen a kanapéról Zoli.
-Jöjjenek csak, öhm...vagyis úgy értettem jöjjetek csak!-javította ki Louis a mondatát, anya rosszalló tekintete miatt.
Atyám! Mi lesz még itt, ez az egy hét alatt, amíg itt lesznek, ha már az első nap anya rosszallóan tekintget a fiúkra? Várjuk ki a végét! Talán nem lesz olyan rossz, talán nem égünk be a pasijaink előtt. Talán ez idő alatt megtanulták, hogy annak nem lesz jó vége, ha beégetnek minket.
-És ezek a ti szobáitok.-mutatott végig Szandi három ajtón.
-Nagyszerű!-tapsolt egyet anyukája.-Köszönjük, gyerekek!-mosolygott kedvesen.
-Viszont most van egy kis probléma.-húztam el a számat.
-Mi az kicsim?-jött oda hozzám aggódóan anya.
-Azt hittük később jöttök, ezért el szerettünk volna menni bevásárolni. Ha gondoljátok valaki itt maradhat, bár ha többen megyünk, akkor gyorsabban végzünk.-magyaráztam.
-Nyugodtan menjetek mind! Addig mi kipakolunk, kicsit berendezkedünk.
-Rendben, ha bármire szükségetek van, vagy nem találtok valamit, hívjatok!-mutatta Barbi kezével a telefon alakot.

*Eti szemszöge*

A gyerekek és a barátjaik nagyon aranyosak. A lányok szinte semmit sem változtak, ugyanazok a szép, intelligens lányok maradtak, akik voltak. Egyáltalán nem bánjuk, hogy elengedtük ide őket, sőt.
-Nézd csak!-hívott oda a szekrényhez a férjem.
-Halloween.-olvastam fel a DVD borítóján álló szót.
-Megnézzük?-nézett rám pimaszul.
-Zoli, nem hinném, hogy örülnének neki. Lehet valami titkos dolog.-nevettem.
-Ugyan már! Ha titkos lenne, miért éppen a vendégszobába rakták volna?-győzött meg.
-Igazad van!-vágtam rá.-Hívjuk a többieket, menjünk nézzük meg a nappaliban.
-Héj, gyertek! Videónézés van!-kiabálta Zoli.
-Milyen videó?-jelent meg hirtelen Erika.
-Halloween van ráírva, gondolom a gyerekek bulijáról lehet felvétel.-magyaráztam.
-Ebből nem lesz baj?-aggódott Vera.
-Figyeljetek! A vendégszobában volt. Ha nem akarják, hogy megnézzük, akkor miért teszik oda?
-Végül is.-huppantunk le a kanapéra.
A hatalmas plazmatévén elkezdődött a felvétel. Először csak a buliról volt a felvétel, ahol jól szórakoztak, de később kezdett eldurvulni a helyzet. Látható volt, hogy Harry flörtöl egy csajjal és hogy később ágyban kötöttek ki, majd a lányok kerültek a kamera elé. Mindannyian kíváncsian bámultuk a képernyőt, hogy mi fog most történni. Olyan volt, amire nem számítottunk volna. Sztriptizeltek, persze még maradt rajtuk ruha, hál' Istennek. Mindenki a szemét szorosan a képernyőre tapasztotta, kivéve akkor, amikor ajtócsapódás hallatszott. Leállítani nem nagyon volt időnk, vártuk a következményeket.

*Barbi szemszöge*

Végre hazaértünk a shoppingolásból! Ez volt az az alkalom, amikor kivételesen nem szerettem vásárolni. Siettünk haza anyáékhoz. Hirtelen mindenki megtorpant, amikor a bulin játszott zenét hallottuk meg és kiabálást. Ajjaj! Meredten néztük a nappali ajtójából az eseményeket. A szülők felén fordultak és lefagyva néztük egymást. Egészen addig a pillanatig, míg ők hangos nevetésbe nem kezdtek. Összezavarodottan néztünk körbe, hogy mi történik most, míg végre leesett, hogy rajtunk nevetnek. Nem tehettünk mást, mi is hangos kacagásba kezdtünk.
-Lányok! Ez normális!-mesélték anyukáink széles vigyorral.-Szinte minden lány életében bekövetkezik ez. Nálunk is volt ilyen.
Azt hiszem, hogy most már kijelenthetjük, hogy megnyugodtunk. Megkönnyebbülve fújtuk ki a levegőt.
-Harry. Te ilyen jó vagy az ágyban, vagy az a csaj csak annyira részeg volt, hogy ekkorákat nyögött?-poénkodott Erika.
-Anya!-szólt rá mérgesen Stella.
Harry ebbe a mondatba belepirult. Nos igen, Erának ami a szívén, az a száján.
Este kicsit összeültünk mi, fiatalok. Na jó, ez kicsit durva volt. De akkor is, fiatalok vagyunk!
-Nem arról volt szó egyébként, hogy a DVD-t megsemmisítjük?-kérdezte Zayn.
-De! Tényleg! Niall? Rád volt bízva!-nézett rá Szandi szúrós pillantással.
-Hát..öhm..öhm...-dadogott.-Én elraktam a vendégszobába.-pirult el.
-Niall!-kiáltott fel mindenki.
-Sajnálom!-motyogta.
-Elvégre nem lett semmi. Semmi baj.-mondta Szandi, majd egy jót nevettünk az egészen.
-Barbi! Tudnál jönni egy percre?-jött oda félénken anya.
-Persze! Mindjárt jövök!-pillantottam a többiekre, jelezve, hogy ezt nekik mondom. Válaszul csak Szandi bólintott.
-Kicsim!-simította meg apa a vállam.-Elmondtad már Niall-nek??-tért a lényegre.
-Dehogyis!-vágtam rá.
-És mikor szeretnéd?-gyűltek könnycseppek anya szemébe.
-Majd ha eljön az idő! Anya, apa, ezért ki is dobhat!-gördült le egy könnycsepp arcomon.
-Kislányom! Ha igazán szeret, elfogadja.-próbált meggyőzni apa.
-Jó, igazad van! Adtam be a derekam. De nem ma!-tűztem ki a feltételt.
-Rendben.-motyogták.
Visszatértem a társasághoz, már szüleimnek hála, már nem tudtam annyira élvezni a beszélgetést, hiszen folyamatosan ezen járt az eszem. Igazuk van, Niall-nek tudnia kell!

2014. június 21., szombat

35. Rész ~Buli van!~

Hello Everybody!
SAJNÁLOM!!!! Mit? Azt, hogy ez a rész RÉMES lett!! :/ Őszintén, bocsánat! Csak van/volt néhány magánügyi problémám, ha azt nevezhetem annak... Mindegy! Több szót nem is vesztegetek, jó olvasást!
Puszil: Cintia~ 

***


-Keljetek má' fel!-ordította Niall az ajtón túl majd ezt követte egy hangos dörömbölés. Nem tetszésem kinyilvánításaként csak felhorkantottam és még közelebb húztam Szandit. Ahhoz, képest, hogy milyen sovány, meglehetősen kényelmes "párnaként"... Ahogy érzékeltem Szandinak sem tetszett az az ötlet, hogy felkeljünk, hunyorogva néztem meg az ébresztőórámat-ami az ágy melletti éjjeliszekrényen foglalt helyet -nem értem mit kell pattogni, mint egy gumilabda, esküszöm, hisz csak...19:34 van. Várjunk, csak! Éjszaka indultunk Szandi keresésére, hajnalban találtam rá s hajnalban, khmm...békültünk ki, a békülés körülbelül kora reggelig tartott, szóval, fél napot végig aludtunk...nem is rossz, nem is rossz! -Nem akarok még felkelni!-nyöszörgött a szerelmem. -Én sem! Ne, reagáljunk semmit, csak elmegy?!-rukkoltam elő csodás tervemmel. Beleegyezésül csak hümmögött egyet, amikor már azt hittük békén hagynak ismét dörömböltek. -Keljetek már! Ma van Halloween! Barbi egyedül szervezte meg az egészet, már minden készen van! A vendégek 21:00-re jönnek, vagyis van még másfél órátok a készülődésre s mivel egyikőtök se 5 perc alatt lesz kész azaz...ÉBRESZTŐŐ!-kiabálta-Ja, ha 3 perc múlva nem jöttök ki Harry megy be a szobába és gondolom azt nem szeretnétek!-ez volt az a pillanat, hogy mind a ketten villámgyorsasággal ugrottunk ki az ágyból. Szandi egyik helyről szaladt a másikra, hogy megtalálja fehérneműit...megjegyzem anyaszült meztelenül!
Hmm... -Zayn! Húzz egy alsógatyát legalább! Nem hiszem, hogy a lányok pucéran akarnak látni..most már!-dobott felém egy alsógatyát. Pólómat magára is kapta míg én az alsómat húztam fel, lassan eljutott tudatomig minden szava.. -Mi az, hogy most már?-mosolyogtam önelégülten. -Ööö...na, jó, elmondom! De csak azért, mert tudom, hogy ezt úgysem hagynád annyiba! 1 éve ezelőtt Barbi nagyon szívesen látott volna meztelenül!-sóhajtott. -Igen?!-vigyorogtam, mindig is tudtam, hogy bejövök a nőknek, sőt! A pasiknak is! Ez nem vicc volt, hogy ez egyik koncerten meztelenül rohant fel egy őrült, fan-mint később kiderült - és a teste tele volt írva a nevemmel, a legismertebb mondataimmal, stb.-És Stella?!-húztam fel egyik szemöldökömet-És TE?! -Az, már nem tartozik rád!-kacsintott. -Úgyis kiderítem!-röhögtem majd kirohantam a szobából, keresve a célszemélyt. Szandinak beletelt néhány percbe amíg rájött, miért is rohantam, amint felfogta nyomomba eredt. -Stella!-kiabáltam. -Szobámban!-kiabált vissza. Az említett helyiség felé vettem az irányt majd berontottam. A barna szemű lány-aki a tükörnél ült fehérneműbe, kezében a szemceruzával, gondolom sminkelt - érdeklődve kapta rám tekintetét úgy, mint szintén barna szemű barátja, ha lesz gyerekük az is barna szemű és barna hajú lesz? Majd kiderül! -Lehet egy kérdésem?-bólintott-Szandi kit akart rajtam kívül pucéran látni?-mosolyogtam, kérdésem láthatóan meglepte. -Ööö...hááát...ööö-amíg-gondolom - magában "harcolt", hogy elmondja vagy sem, én addig felfedeztem egy számomra meglepő dolgot. -Neked van tetkód?!-síkoltottam fel-Erről én, miért is nem tudok? -Stella! Ne, szólj egy szót se! Ne, mondd el neki!-lihegte Szandi. -Te mitől fáradtál el?-vigyorogtam. -Az egész házat, körbe rohantam, de szerencsére még a konyhában is hallottam ,,neked van tetkód?!"-ot!-nyújtotta ki nyelvét. -Kib*szottul elegem van belőletek, ugye tudjátok?-hallottuk meg Barbi hangját-Most mindenki szépen elmegy öltözködni, mert ha nem, Istenre esküszöm, hogy mindannyitokat megölöm! K***a gyorsan, menjetek készülődni!-kiabált velünk. -Igenis anyuci!-röhögött Szandi utána megindult, én pedig követtem. -Remek lesz szervezőnek, igazi hajcsár!-súgtam Szandinak úgy, hogy az illető ne hallja, a kék szemű lány válasza; egy oldalba bökés, de szája szélén ott bujkált egy mosoly. -Hallottam, ám!-kiabálta Barbi. -Hallásánál, már csak a fantáziája jobb!-kiáltotta Niall. -Menjetek készülődni!-kiabált megint a mi hajcsárunk. Szandra nyomott egy gyors puszit és eltűnt a szobájába, ugyanezt a cselekményt vittem véghez. Telefonom madárcsicsergésbe kezdett ami azt jelezte SMS-em jött, számra akaratlanul is mosoly kúszott;

,,Hiányzoool :* Nemsokára találkozunk :) Szeretlek ♥ "

,,Te is hiányzol :'( Már alig várom ;) Szeretlek ♥ "-miután bepötyögtem az üzenetet a telefont az ágyra dobtam és elindultam zuhanyozni.Ó, édes Istenem! Mi lesz itt? Hogy leszek tulajdonképpen két helyen? Ugye, nem bukok le? Kérlek add, hogy ne derüljön ki! Valamit ki kell találnom, ez így nem fog menni...

*Szandi szemszöge*

Nem, ez nem jó! Nem, rossz! Pláne, nem jó! Rémes! Bingó!-végre megtaláltam a tökéletes jelmezt..10 perc keresés után, itt volt az ideje! Már letusoltam, megcsináltam a hajamat és a sminkemet is, kiválasztottam a jelmezemet plusz a kiegészítőket, mindezt 45 perc elteltével, a jelmezzel még vagy negyedórát vacakoltan, egy óra alatt sikerült is elkészülnöm. Éppen a zenelejátszót akartam bekapcsolni, amikor bizonytalan kopogás hallatszott az ajtómon. -Gyere!-szóltam ki. -Szandi...-az ajtó felé kaptam a fejemet. Ő mit akar? Nincs hangulatom hozzá, főleg most! -Mit akarsz Louis?-fontam keresztbe karomat. -Beszélni! Én annyira sajnálom amit mondtam! Viccnek szántam! Hiszen tudod, hogy a vicceim azok laposak, én vagyok vicces-mosolygott rám félénken, én pedig halkan kuncogtan-A bocsánatodat kérem! Sőt! Könyörgöm a bocsánatodért!-mondta majd térdre borult és átölelte lábaimat. Boo Bear viselkedése olyan gyerekes, nos igen hisz' ő egy nagyra nőtt gyerek. -Lou, ne öleld a lábaimat, hanem engem ölelj!-mosolyogtam. A kék szemű fiú, olyan erősen szorított magához, hogy levegőt alig kaptam. Életemet a zene mentette meg vagyis tulajdonképpen a buli. Egy ismerős hang bömbölt a hangfalból, na vajon kiktől? Természetesen tőlük! Hónapokkal ezelőtt gondolni se mertem volna, hogy a One Direction villában fogok élni, a szerelmem az egyik bandatag és az egyik XF-os számuk a Total Eclipse Of The Heart fog szólni a Halloween-i partyn, de engem nem érdekel, hogy ők a híres One Direction, nekem csak 5 idióta aki boldogabbá teszi a mindennapjaimat!

*Stella szemszöge*

*2 órája a buliban*

-Nekem a Nagyfiúk 1. a kedvencem! Te jó ég! Hogy azon mennyit röhögtem!-nevetett Cher. Igen! Cher Llyod-dal beszélgetek, el sem hiszem! Imádom őt, a számai szabadok, lazák, biztatóak! Annyira jó fej csaj, a média pedig egy érzéketlen, kemény r*bancnak akarja bemutatni, ami teljesen eltér az igazságtól! -Az első a legjobb, a második nagy hiba volt! Nekem az a kedvenc részem amikor traktor gumival gurulnak végig az úton utána meg mindenki kiakarja próbálni! Láttad már a Q-t?-beszéltem, "kicsit" gyorsan, talán le kéne állnom ezzel(Stella, Cher-rel való beszélgetését olvassátok gyorsabban, mivel a blogban/részben mindketten pörgősek:) Cintia~). -Ööö...láttam! Khmm, érdekes egy film...-köszörülte meg torkát. -Nah, ja! Az biztos, de a pasiknak tetszik!-nevettem. -Igen, csak azt nem értem miért?! Hisz' csak a főszereplő csajt a mosdóban ujjazzák, utána meg a pasiját kézzel elégíti ki a konyhában amit a kamera mutat is, de semmi! Minden második filmben ez van..-röhögött. -Stella!-lépett oda Barbi-Liam keress!-majd el is tűnt. -Menj, csak! Keress a szerelmed!-mosolygott. -Köszi, remélem még találkozunk! Jó, szórakozást! Sok ivást!-kacsintottam és indultam ahol az előbb láttam a kis csapatunkat. -Én is remélem! Neked is!-Cher (Llyod) -Meglesz!-mosolyogtam majd tovább haladtam. Nagy nehezen átverekedtem magamat a tömegen, a sok izzadt testet és kíváncsi kezeket hátra hagyva. Megkönnyebbülten sóhajtottam fel, mikor megpillantottam Liam-et és Harry-t. -Szia baby! Jól szórakozol?-suttogta fülembe, hogy halljam a zenétől, ahogyan beszélt hozzám a hideg futkosott a hátamon-Azt hittem táncolsz, de Barbi mondta, hogy Cher-rel látott beszélgetni!-búgta mély hangon a fülembe. Francba! Tudja, hogy erre izgulok fel, direkt csinálja! Biztos vagyok benne, hogy direkt! De nem adom meg ezt az örömöt neki, hogy ő "nyerjen". -Mit kérsz inni babám?-nah, Harry sem éppen józan. -Gin Tonikot, tisztán!-vágtam rá. -Remek, választás!-tapsolt meg a fürtös-Mit szólnál cica egy játékhoz?-milyen "kreatív" becenevek! Liam-re sandítottam, hogy mit szól, hogy Harry cicának nevezett, de hála Istennek csak röhögött a hülyeségén! -Milyen játékról lenne szó?-emeltem magasba szemöldökömet. -Ivós! Aki a legtöbb tequilát tudja lehúzni úgy, hogy ne hányjon az nyer! Úgyis én leszek a győztes, de megpróbálkozhatsz legyőzni..-csipkedte meg az arcomat. Ez, teljesen hülye! -Én, nem vennék mérget arra, hogy legyőzöl!-néztem rá olyan "kihíváselfogadva" és "legyőzlekúgyis" nézéssel. -Liam, te leszel a bíró! Aztán igazságos legyé' ám!-"fenyegette" bongyorka(Harry). Itt kezdődött a mi párbajunk Harry-vel...

*Másnap*

5 perce, hogy felébredtem, de szemeimet nem voltam hajlandó kinyitni, túlságosan fájt a fejem, talán nem kellett volna belemennem Harry játékába? Visszaakartam aludni, de valaki folyamatosan folyatta a vizet és mosogatott(?) Hogy hallom, hogy valaki mosogat? Nem a szobámban vagyok? Áh, csak képzelődök. -Hagyd, abba a csörömpölést akárki is vagy, kérlek! Fáj a fejem!-nyögtem fel s átfordultam a másik oldalamra, de a biztos fekvőhely helyett a kemény földet(!!!) tapasztaltam-Áú!-kinyitottam szemeimet, de furcsán tapasztaltam, hogy a tévém helyét átvette a mosogatógép, ahol Liam önelégülten vigyorgó képével szembesültem-Hol a f*szba vagyok? És ők mint, hogy kerültek ide?-mutattam végig társaságunkon akik szétszórodva feküdtek. Szandi és Zayn a kanapén, Niall és Barbi az ajtóban, Harry a pulton, Louis az meg a mélyhűtőben(!!!). -A konyhában vagyunk, kicsim és ENGEM kivéve mindenki beb*szott!-nyomta meg az ,,engem" szavacskát. -Hé, srácok, tudtátok, hogy van egy felvételünk a tegnap estéről?!-kiabált Niall. Mikor ébredt fel? -Igen és a lányok sztriptizelnek benne!-hallottuk Harry hangját. Elkezdett rezegni a telefonom majd felcsendült Ed Sheeean-től a Give Me Love, hogy én mennyire imádom ezt a számot... -Szia, anya!-szóltam bele a készülékbe(Magyarul beszélnek, természetesen! Cintia~). ~Kislányoooom! Jó, reggelt!-sikított bele, de olyan szinten, hogy el kellett tartanom a mobilt.(Ez: - Stella beszédét, ez: ~ az anyuka(k) beszédét jelöli! Cintia~) -Minek köszönhetem az ily' korai hívásodat!-ásítottam. ~Jó hírünk van!-sikított egy másik női hang, egyértelműen Szandi anyukája. ~Mitöbb, remek hírünk van!-észleltem Barbi anyukájának a hangját. -És megtudhatnám, mi a hír? ~2 nap múlva megyünk hozzátok!-visították mind a hárman. -Komolyaaaan? Rendben, oké, várunk! Írjátok meg a pontos információkat! Szólok a többieknek is! Szeretlek, helló!-zártam le gyorsan. -Srácoook!-kiáltottam el magam-Akármi is van azon a videón, el kell pusztítani!-a többiek értetlenül bámultak rám-Szülők, jönnek, 2 nap!

2014. június 14., szombat

34. Rész ~Megkeresem!~

Kedves Olvasók! Végre itt a VAKÁCIÓÓÓÓÓ!!! Kellemes nyarat kívánunk, érezzétek jól magatokat, töltsétek el jókedvvel minden egyes percét! ;) A részről különösebb mondanivalóm nincs. Jó olvasást! :)
Üdv.: Nórii :))

***

-Igeeeen!?-közölte Harry, bár nem értettem, hogy ez kérdés, vagy kijelentés akart-e lenni.
-Szóval! Bízzatok rám mindent, imádok partyt szervezni. Én szerveztem a sulis szalagavatót is. Várjunk csak!-szakítottam félbe mondanivalómat.-Hol van Szandi?
-Elment.-válaszolta Zayn arcrezzenés nélkül, kicsit durcásan.
Most komolyan? Még neki áll feljebb?
-Na mindegy. Azért elmondom. Rengeteg kellékem, díszem van, tehát a díszlet pipa. A kaja, pia megoldva, tudom mi való az ilyen bulikra. A vendéglista pedig gondolom a szokásos.
-Ja.-túrt bele hajába Hazz.
-Most ezért hívtad össze az egész bandát, hogy elmondd, hogy te mindenről gondoskodsz?-vetett rám Zayn gyilkoló pillantásokat.
-Sajnálom, hogy elraboltam az életedből 2 percet!-emeltem fel a hangom.-Gondolom Szandi után akarsz menni és elnézést szeretnél kérni tőle. Bár nem tudom, hogy mit mondtál neki!-kiabáltam.
-Barbi, gyere. Hagyd!-próbált Niall elvinni onnan.
-Niall! Nem hagyom! Nem hagyom ennek a görénynek, hogy még ezek után jól érezze magát! Mit képzelsz magadról? Egy kis önimádó, senkiházi köcsög paraszt vagy!-ordítoztam.
Erre szerencsére nem volt válasz. Felállt, elment. Szerencséje, mert tudtam volna még mondani neki valamit. Amit később még lehet, hogy meg is bántam volna. Nem viselkedhet így Szandival, se senkivel. Remélem világos volt számára!
-Egyébként utána még mit mondtak egymásnak? Mármint miután Louis eljött velünk?-kérdezte Stell.
-Én hallottam.-sóhajtott Harry.
-És mit veszekedtek?-tekintetemet rá szegeztem.
-Őőő...Zayn lek*rvázta.
-A b*zi!-kiáltott fel Stella.
-Persze Szandi sem volt piskóta.-folytatta-Mindenféle dolgot Zayn fejéhez vágott. Iszonyatos dolgokat. Nagyon merész volt, hogy szembe mert szállni Zaynnel.
-Szandi már csak ilyen!-bólogattam.-De azért neked is volt ám merszed Louis!-fordultam a srác felé.
-Szerintem a ,,K*rva gyorsan rakd le azt az újságot!" után nem kellett volna még poénkodnod.-mondta Stella.
-Lehet...-vakarta tarkóját.
-Most az a lényeg, hogy Szandi előkerüljön! Barbi, eljössz velem megkeresni?-húzta a kabátját Stella.
-Persze!-fogtam a telefonomat és elindultunk London hűvös utcáján.

*Zayn szemszöge*

Lek*rváztam! Lek*rváztam! Azt az embert, akit iszonyatosan szeretek. Ilyen lány, mint Szandi, nincs még egy a Földön. Kedves, okos, elragadó és még sorolhatnám. De annyira ideges lettem amikor Louis konkrétan azt mondta, hogy meg akarja d*gni, hogy kiabálnom kellett. Szegényen vezettem le dühömet, miközben Louisra voltam mérges. Az a k*rváskodás is csak úgy jött. Nem gondolkoztam és úgy cselekedtem. Már vagy hatszor hívtam őt, de nem veszi fel. Még jó! Miért is venné fel ilyen szemét alaknak? Barbival pedig teljesen egyet értek. Undorodom saját magamtól. Hogy tudtam így beszélni egy lánnyal, egy nővel? Még próbálkozom a hívással, ha nem sikerül, elmegyek és megkeresem. Akár egész éjszaka keresem, míg meg nem lelem és bocsánatot nem kérek tőle. Tudom, hogy ez kevés lesz, de hogyan tehetném jóvá!?

*Szandi szemszöge*

Már vagy egy órája bolyongok az utcán. Olyan furcsa! Napközben itt hemzsegnek az emberek, most, éjszaka pedig csak egy-egy alakot látni. Minden olyan nyugodt és csöndes. Nem szokott sűrűn ilyen lenni egy ekkora nagy városban, de úgy látszik, hogy még London is nekem kedvez, ezen a rettenetes napon. Kedvez, mert hagy gondolkodni, a gondolataimmal lehetek. Mindent át tudok gondolni, hogy egyáltalán van-e értelme Zaynnek és nekem? Ha hazamegyek, mi fog fogadni? Lehet, hogy újra a fejemhez vágja, hogy egy
k*rva vagyok? Lehet igen, lehet nem. Ha hazamegyek, mit fogok cselekedni? Lehet, hogy újra megpofozom, de az is lehet, hogy karjaiba borulok? Nem tudom. E gondolatok kavarogtak fejemben. Átgondoltam, hogy a cselekedeteknek milyen következményei lehetnek. Nem tudtam semmit eldönteni. Féltem. Féltem mások véleményétől. De azt hiszem, hogy legbelül, a szívem mélyén eldöntöttem, hogy mit akarok. Felteszem magamnak a kérdést! Szereted még?

*Stella szemszöge*

Több mint fél órája keressük Szandit, de nem találjuk. Még nem adjuk fel a reményt! Megnézzük még az általa leggyakrabban látogatott, nyugis helyeket. Ha ott sem lesz, feladjuk. Úgyis hazajön. Telefon van nála. Értelmetlen dolog hívni őt, mert úgysem veszi fel. Se nekünk, se senkinek. Elhiszem, hogy most a magányra vágyik, de attól adhatna magáról valami jelet.
-Itt sincs!-ült le egy padra Barbi, miután a negyedik lehetséges helyet is megnéztük.
-Szerintem menjünk haza. Lehet, hogy már otthon van.-próbáltam megnyugtatni.
-Okés.-ment bele.-Várj csak!-állított meg és egy ismerős alakra mutatott, aki épp telefonált.
-Mi az?
-Olyan ismerős. Maradj csendbe! Ez Beni??-húzta fel szemöldökét.
-Gondolod?-követtem a cselekvését.
-Menjünk arra, akkor úgyis megtudjuk.
Az ismerős férfi alak felé vettük az irányt, aki állítólag Bence volt.
-Bence!-mosolygott Barbi.
Láthatólag kicsit megrémült, de utána rájött, hogy "csak" mi vagyunk azok.
-Lányok! Sziasztok! Mit kerestek erre ilyenkor?-érdeklődött.
-Szandit keressük.-sóhajtottam.
-Keresitek? Mi történt?-kerekedtek el szemei.
-Ááá, hosszú.-legyintettem.-A lényeg az, hogy eljött otthonról és most nem találjuk sehol.
-Hol néztétek meg?
-A lehető összes helyen, ahova el szokott menni.
-Hááát én az ellenkező irányba megyek, arra is megnézem, jó? Majd hívjatok, ha előkerült.
-Okés. Várj csak!-állította meg Barbi.-Lesz egy Halloweeni party, eljönnél?
-Szívesen! Mikor lesz? Ez hülye kérdés volt.-nevetett.
-A pontos információkat majd megtudod, majd hívlak.-nyugtatta meg.
-Rendben. Sziasztok!
-Szia.-köszöntünk.
-Haza?-néztem Barbira.
-Haza.-bólogatott.

*Zayn szemszöge*

Nem vártam tovább, kocsiba pattantam, elindultam Szandi keresésére. Mikor megérkeztem a parkhoz, leparkoltam és sétáltam, miközben szememmel az ismerős lány alakját kutattam. Elmentem a kikötőhöz is. Volt egy-két ember, nem voltam benne biztos, hogy itt lelem meg az említett lányt. Ám egyszer csak egy ismerős női alak jött velem szembe. Arcát megvilágította a hold sugara, így már tisztává vált, hogy ki jön velem szembe.
-Szandi!-futottam hozzá.
E név hallatára megfordult és a másik irányba tartott.
-Szandi!-fogtam meg kezét.
-Mi a f*szt akarsz?-förmedt rám.
-Bocsánatot szeretnék kérni.
-Az a baj, hogy az kevés.
-Szandi! Mivel tehetném jóvá?
-Semmivel!-rántotta el kezét.
-Legalább hadd vigyelek haza! Mindenki aggódik érted.
-Jó.-fordult meg és sebes léptekkel tartott az autóm felé.
Kinyitottam neki az ajtót, én is beszálltam, s indítottam a motort. Sebesen haladtunk. Nyomtam a gázpedált, hogy minél előbb érjünk haza, elnézve őt. Egész úton hozzám se szólt, csak ujjaival játszadozott. Mikor megálltunk a ház előtt, alig várta meg, hogy leállítsam a járművet, futott be a lakásba.
-Állj meg!-rántottam vissza hozzám.
-Nincs beszélni valónk semmiről.-sziszegte fogai között.
-De van!-majd ajakira tapadtam.
Először ellökött magától, de utána újra magához húzott, s immáron ő kezdett el szenvedélyesen csókolni. Felkaptam, s úgy vittem be a házba, azon belül is a szobába. Ott már nem fogtuk vissza magunkat, egymásnak estünk... 

2014. június 7., szombat

33. Rész ~Enyém~

Hello Everybody!!
Új rééééész!! :D Különösebb hozzá fűzni valóm nincs, esetleg annyi, hogy a vége felé kissé összezavarodhattok, de idővel mindent megtudtok!! ;) Jaaaa és elég sok trágár szó van benne amiért felelősséget NEM vállalunk!! Kitartás!! Már csak 4 nap a suliból és VÉGEEEE!! :D


Puszil: Cintia~


***

-K***a gyorsan rakd le azt az újságot!-szóltam rá "kedvesen". Miért szerintem, igen is kedves voltam! Egyből neki is eshettem volna, de MÉG nem! Kíváncsi vagyok a magyarázatára! Ajánlom, hogy jó legyen! Nagyon jó! -Hé, szia haver! Mizujs? Láttad a képeket? Nagyon szépek lettek! A lányok ügyesek voltak!-jópofizott, de szemét még mindig a képeken tartotta. Kezeim ökölbe szorultak, a düh egyre csak áramlott testemben, folytasd csak Szandi bámulását és beverem a képed! Ne, Zayn, ne! Nyugi! Fogd vissza az
indulataidat! Ne üss be annak aki éppen a csajod meztelen testét (Takarja azokat a részeket, de akkor is meztelen! Hisz' nincs rajta ruha! ~Cinti) stíröli! Nem fogsz behúzni neki! Nem fogsz behúzni neki!-nyugtattam magam tudat alatt. -Semmi! Láttam! Igen! Azok!-ha a szemeimmel ölni tudnék Louis már rég halott lenne! Figyelmét még mindig a magazinnak szenteli, véletlenül se hagyná abba a nyál csorgatást! Szó szerint nyál csorgatást! Ahogyan nézi a képeket, szája tátva marad, nyála foly...Undorító! -Lehet egy kérdésem? Nem lennél benne egy kis osztozkodásba? A te barátnőd maradnaaa....-itt motyogott valamit, amit nem értettem-Csak én is kiélvezném csodás adottságait!-röhögött fel egy kacsintás kíséretében. Ennyi! Elszakadt az a bizonyos cérna! -Ismételd meg!-léptem közelebb hozzá, hangom jóval mélyebben csengett a szokottnál. -Osztozhatnál rajta, hogy én i...-nem hagytam befejezni mondatát behúztam neki. -Idióta f*sz! Normális vagy?-kapott vérző orrához. -Én igen, de te nem...-most ő húzott be. Kihívóan néztünk egymás szemébe s mintha megszólalt volna a gong-jelezve, hogy kezdődik a meccs -egyszerre estünk egymásnak! Most kezdődött a mi hosszú-nagyon hosszú - "párbajunk"! Hogy mondhatott ilyet? Menjen a p*csába! Szandi az enyém! Nem másé! Csakis az ENYÉM!

*Szandi szemszöge*


,,When you're ready come and get it Na na na na" ,,When you're ready When you're ready When you're ready come and get it Na na...na"-énekeltem Selena Gomez legújabb számát a Gome and get it-et ami valami kib*szottul jó! Csörömpölés, mintha valami összetört volna, áh biztos csak leejtettek valamit! Majd még egy és még egy! Na jó, mi a f*sz történik lent? Kissé ingerülten indultam lefelé-mivel az volt a zaj forrásának helye- ! Ennyire senki sem lehet ügyetlen, még Stell sem! A nappali irányába tartva gombóc nőtt(?)a torkomban, féltem(!), de nem tudom mitől! Rossz előérzetem volt! -Mi ez a....nagy ricsaj?-
kérdésem, ketté "szakadt" a látványtól ami fogadott. Louis és Zayn verekednek! Plusz hatalmas a káosz! Mindenhol széttört üveg darabok...Istenem! Zayn és Louis verekednek! De miért? Mi történt? Ez nem lehet igaz! Miért verekednek? Teljesen lesokkolódva álltam míg eljutott tudatomig, hogy valamit cselekednem is kéne! -Mit csináltok? Hagyjátok abba! Halljátok?-már előttük állva mondtam, de semmi(!)-Állj!-kiabáltam el magam mire mindkét fiú rám emelte tekintetét..Végre valahára! -Mégis mi a francot csináltok? Miért verekedtek? Hmm?? És, hogy néz ki itt minden?! Stella megöl titeket, ha én nem teszem meg! Már pedig nagy az esély, hogy az lesz a vége!-kiabáltam velük miközben pillantásom köztük cikázott-Válaszoljatok! -Az van, hogy a barom pasid, nekem esett teljesen ok nélkül!-szólalt fel Loui, mire Zayn felhorkantott. -Ez igaz? Zayn! Válaszolj!-ha nem válaszol most azonnal, pofán vágom. -Nem teljesen! Tényleg neki estem, de nem ok nélkül!-nézett Lou-ra amolyan ,,mostverembeaképedet" nézéssel-Kíváncsi vagy mi volt az ok? Az, hogy tulajdonképpen megkért arra, engedjem meg neki, hogy d*ghasson!-kiabált immáron ő is. Tessék? Jól hallottam? -Én csak hülyeségből mondtam! Ezt ő is tudhatta volna!-vágta rá Louis. -Hogy mondhattál ilyet Louis? Eszednél vagy? Hát, te idióta vagy! Nem vagyok k***a! De kösz! Ez jól esett!-kiabáltam Louis-val, de fél szemmel láttam ahogyan a félig pakisztáni fiú önelégülten mosolyog-Te is idióta vagy! Hogy eshettél neki az egyik legjobb barátodnak? Ha? Főleg egy ilyen baromság miatt!-kiabáltam, teljesen kikelve magamból. -Hel...ló!-jött be Stella és Barbi-Itt meg mi történt? És veletek? Ugye, nem sérültetek meg nagyon? De mi? Hogy? Miért?-imádom Barbit, de most... -Barbi! Hagyd már most őket! Éppen beszélgetnek! Gyere!-köszönöm Stell, de most nem csak ők a zavaró tényezők(!)...-Loui! Légyszíves, gyere te is! Kell egy kis segítség!-gondolat olvasó, az tuti! -Nincs kedvem erről beszélni!-vont vállat Zayn. -Mi az, hogy nincs kedved beszélni? Ez nem kívánság műsor! Elmondod és kész!-nem gondolta, hogy megússza ennyivel, ugye? -Elmondom, de CSAK azért, hogy tudj róla! Ugye, vannak azok a pucér képek amibe engem érdekes módon nem avattál be, de mindegy hisz' csak meztelenül pózolsz újságok címlapján, nem igaz?! Téged kerestelek, hogy megkérdezzem ez, hogy is van, Louis meg a képeidet nézegette és amikor beszélgettünk le sem vette szemét a fotókról, nyála csorgott utána meg megkérdezte, hogy nem-e osztozkodunk rajtad! Így is elég ideges, dühös voltam a többi húzásától, de itt elegem volt!-kiabált. Szóval nem felnőtt emberek módjára beszéljük meg! Hát, oké, ha Ő így akar beszélni, én benne vagyok! -És ezért verekedtetek? Ti mindketten idióta, barmok vagytok! Csodálkozol, hogy nem mondtam el?! Most is, hogy reagáltál?!-kiabáltam vissza. Remek beszéd stílus, nem gondoljátok? -Még jó! Annak jobban örültél volna, ha a fotózáson én igazgatom Stell-nek a fényt? Kötve hiszem! Tudod, kezd k***ára nem izgatni mit csinálsz!-emelte feljebb hangját, ha ez lehetséges. -Nem azt mondom, de, hogy nekiesel a barátodnak...Nem érdekel? Ez biztos? Pedig akár most azonnal hívhatnám is Mr. Craig-et, hogy elvállalom a munkákat! De tudom, hogy nem tetszene neked az sem, ha azt csinálnám ami az álmom, szóval nem fogom hívni, megnyugodhatsz!-nem lesz ennek jó vége, kezdem elveszíteni a türelmemet és ha az ÉN türelmem elhagy, ott III.világháború lesz! -Á, nem is tudtam, hogy a k*rváskodás a hobbid! Jó, tudni! És mióta?-amint kimondta, kezem már arcán csattant. -Te egy akkora köcsög vagy! Magadon kívül nem érdekel senki, egy ön imádó b*zi vagy! Annyira nagyra tartod magad, csak nem tudom mire! De örülök, hogy kimutattad a fogad fehérjét! Idióta, önimádó, féltékeny, ítélkező, hiú, felszínes, negatív, kis hitű barom vagy és még sorolhatnám! Nem érdekelsz, menj a p*csába!-ordítottam mintsem kiabáltam. Zayn lesokkolódva állt, egy ideig csak álltam s vártam válaszára, de semmi! Magamra kaptam a (vékony)kabátomat, a cipőmet majd az ajtót "felrántva" léptem ki a hűs londoni levegőre. Lek*rvázott, emberek! Lek*rvázott! Nem esne rosszul, ha egy féltékeny r*banc mondta volna, de, hogy a szerelmem, aki ÁLLÍTÓLAG szeret engem(!)...És Louis?! Hogy mondhatott olyat? Azt hittem barátok vagyunk, de ezek szerint egy kanos kis p*cs...Ő is! Miért nincs egy normális pasi? Akinek nem csak a sz*xen jár az esze? És a munkával mi legyen? Vállaljam el? Ne vállaljam el? 

*Louis szemszöge*

 -Mi történt?-kérdezte meg ezredére Barbi. Válaszoltam is volna neki, ha Stella éppen nem a számnál lévő sebeket fertőtleníti ami kib*szottul szar érzés! -Jó, most már beszélhetsz! Nem fog elfertőződni!-mosolygott kedvesen. -Ugye, Szandi képei megjelentek az újságban! Én meg néztem..és nagyon szép rajtuk! Igaz, lehet, hogy mondtam olyat amit esetleg nem kellett volna, de hülyeségből mondtam! Zayn behúzott nekem, én vissza, ebből bunyó lett, Szandi állt közénk, kiabált velünk és jöttetek ti, innen meg már nem tudom!-hadartam el. -Nem tudom, hogy mit mondtál Zayn-nek, de biztos, hogy nem kellett volna! Így sem szereti, ha kettesben vagytok!-húzta el száját Barbi. -Miért? Mi a baja vele? Nem is vagyunk annyit együtt!-értetlenkedtem. -Louis! Komolyan nem veszed észre? Szandi lassan több időt tölt veled, mint Zayn-nel! És valljuk be, melyik pasit ne zavarná, ha a barátnője más pasikkal több időt tölt, mint vele! Barátságnál többet érzel Szandi iránt?-kérdezett rá ami engem is foglalkoztatott egy ideje. -Nem...-tudom raktam hozzá fejbe. Igazából, tényleg nem tudom! Fogalmam sincs, mit érzek! Imádkozom, hogy barátságnál nem többet(!)... 

*Joey szemszöge* 

Lassan egy hónapja, hogy ezen a kosz fészeken rohadok. Visszamenőleg 10 évet kaptam, kis naivak, ha azt hiszik, hogy addig bent is maradok! Voltam életemben k***a sok börtönben, viszont ez a legkeményebb, de no para innen is simán kijutok! S ha kijutok...Barbarát még mindig nem felejtettem el! Nem is fogom! Van valami a lányba ami tetszik és meg kell szereznem, ha még csak egy d*gás erejéig is! -Clark! Látogatód jött!-szólított az őr majd elkezdett húzni. -Jó' van má'! Magamtól is tudok menni!-rántottam ki kezemet. -Pofa be! 5 percet kapsz!-lökött be az ajtón. -Csak, hogy itt vagy! Már azt hittem nem is jössz!-ültem a székre. -Miért, ne jöttem volna? De a f*sz szopó őrök nem akartak beengedni!-csapott az asztalra. -Jó, jó! Sikerült?-dőltem előre. -Naná, könnyű dolgom volt! Bíznak bennem!-vicsorgott. -Tudod mi a következő lépés, igaz? Nem lenne jó, ha bármit is elcsesznél!-néztem rá ,,haelrontaszvalamitkinyírlak" nézéssel. -Tudom és azt is hogy a...-nem tudta befejezni, mert Mr. Háj pacni(az őr) jelent meg. Haladunk, haladunk! A tervem első része pipa! Ó, édes lesz a bosszú! Abba reménykedek, hogy az a p*cs mindent a terv szerint csináljon! 


*Barbi szemszöge* 

Nemsokára Halloween! Végre! A kedvenc ünnepen, a karácsony meg a szülinapom után! Hatalmas bulit
tervezek! És most ebbe fogom beavatni a többieket! Megfogtam a mappáimat-amibe ötletek vannak - majd leindultam a konyhába, melegen ajánlom, hogy benne legyenek! -Srácok! Na szóval...-"dobtam" le a mappákat-lassan Halloween azaz pontosan november 1-jén, party lesz!

2014. június 1., vasárnap

32. Rész ~Fáj~

Kedves Olvasók! Végre túlestem a versenyen, sikerült! :D Most így több időt tudok szakítani a blogolásra. Nagyon köszönjük a több mint 2000 oldalmegjelenítést, nagyon jól esik, hogy olvassátok a blogunkat! Nem is húznám tovább a szót, kellemes olvasást kívánok! Várom a visszajelzéseket! :)


Ölel: Nórii :)

***

*Zayn szemszöge*

*Másnap*

-Hahaha.-jött be a konyhába Szandi széles mosollyal, s nem nagy meglepetésemre Louis társaságában volt. Gyönyörű kék szemei csillogtak, akárhányszor csak Louis-ra nézett. Ez nagyon zavart, de ezt takartam.
-Nocsak! Hol voltál illetve voltatok az este?-vontam őket kérdőre.
A két fiatal egymásra nézett és összemosolygott.
-Louis elvitt egy olyan helyre, ami csak késő este szép. Tényleg az volt!-mosolygott, s a csillogó szempár az én szemembe nézett.
-Azért szólhattatok volna!-durcáskodtam.
-Sajnálom, hirtelen ötlet volt.-bújt hozzám Szandi.
Ezt már szeretem! Nem azt, amikor Louis-val "flörtölgetnek" egymással. Azt szeretem, ha hozzám bújik, megcsókol, simogat.
-Erről jut eszembe!-csillantak fel szemei.-Amikor hazaértem, bementem hozzád, de te nem voltál ott. Naaa?
-Elmentem kiszellőztetni a fejem.-válaszoltam.-Igen, kiszellőztetni a fejem vagy valami olyasmi.-gondoltam magamban.
Csörgés, a kulcs ledobása, megjött Stella. Szemei még mindig vörösek voltak, biztosan megint sírt, nagyon megviselte mindkettőjüket a szakítás. De ha még mindig szeretik egymást, akkor miért nincsenek együtt? Amint Szandi meglátta, felugrott és "letámadta" a lányt.
-Stell, azt mondtad szeretnél velem még beszélni.
-Jaaa, igen. Jó hírem van a számodra, persze ha érdekel.-próbált egy apró mosolyt erőltetni arcára, ami nem igazán sikerült.
-Persze!-ugrándozott és felvonszolta Stellát az emeletre.
Szemeimet Louis-ra meresztettem, aki az emeltre felmenő lányt figyelte egészen addig, amíg el nem tűnt. Van valami közöttük?

*Szandi szemszöge*

-Na mondjad!-huppantam le Stell kényelmes ágyára, amíg becsukta az ajtót.
-Szóval, -ült le velem szembe.-mint tudod, én szeretek fényképezni is. Lenne rá egy alkalom, hogy fényképezhessek, de ehhez viszont modell kell és mivel te annak készülsz, így arra gondoltam, hogy...-mondatát nem bírta befejezni, mert nyakába ugrottam és már válaszoltam is.
-Igen, igen. Szívesen elvállalom.
-Tényleg?-csillantak fel szemei.
-Persze.-mosolyogtam.
-Lenne itt valami. A fotózáshoz el kellene utazni.
-Semmi akadálya!-vágtam rá.
-De lenne itt még valami.-húzta a száját.
-Mi lenne az? Csak nem valami szörnyű dolog.-nevettem.
-Hááát...A fotózáshoz meztelen kéne lenned. Persze, takarnád magad, de semmi ruha.
Azt hittem, hogy az ő általa tervezett ruhában kéne pózoljak, és most kiderül, hogy nem. Sőt, egyáltalán nem is lenne ruha. Egy ideig vacilláltam a dolgon, de végül is takarnom kéne magam, így belementem.
-Legyen!-válaszoltam határozottan.
-Tényleg, elvállalod?-tátotta száját.
-Igen, nem hagyhatlak cserben.-öleltem meg.
-Mondtam már hogy imádlak?-nevetett.
Végre nevetett, talán néhány percre, de elfelejtette Liam-et.
-Nem elégszer.-poénkodtam.-Nem akarom elrontani a jókedvet, de beszélnünk kéne.-váltottam komolyabbra a szót.
-Miről lenne szó?-forgatta szemeit.
-Rólad és Liamről.-mondtam halkan.
-Szandi, szakítottunk. Vége van! Nincs tovább!-magyarázta.
-Stella ti szeretitek egymást! Csak annyira makacsok vagytok mindketten, hogy nem meritek bevallani.
Nagyon sóhajtott, de végül olyat mondott, amivel megnyugtatott.
-Majd megbeszéljük akkor.

*Liam szemszöge*

-Haver!-kezdett bele Niall a mondandójába.-Miért csináljátok ezt?
-Miért? Mit csinálunk? Egyáltalán kivel?-tettem úgy, mintha nem érteném, pedig igenis értettem.
Tudtam, hogy Stellről és rólam beszél, csak nem akartam megérteni. Nem akartam felfogni.
-Ne tegyél úgy, mintha nem tudnád, hogy miről van szó. Kisírjátok a szemeteket, egyfolytában egymásra pillantgattok, figyelitek egymást, de ha véletlenül összeér a tekintetetek, rögtön elfordítjátok a fejeteket. Ez nem állapot Liam! Ti nem tudtok egymás nélkül élni!-világosított fel a "csúf" igazságra.
-Utálom ezt mondani Ni, de igazad van! Én még mindig nagyon-nagyon szeretem!-temettem arcomat tenyerembe.-Beszélnem kell vele!
-Helyes!-vágta rá Niall.
Kimentem a szobából. A legnagyobb meglepetésemre Stellát láttam meg, aki egy bőröndöt húzott ki a szobájából. ,,Istenem, most mit tettem? Miattam fog elmenni? Ez nem lehet!" ilyen dolgok cikáztak fejemben.
-Stella!-szólítottam meg, hátrafordult.-Beszélnünk kell!-mondtam határozottan.
-Nem lehetne 3 nap múlva? Sietnem kell.-mondta alig hallhatóan.
-Hova mész?-kérdeztem ugyancsak halkan.
-Egy fotózásra. Én csinálom.
-Értem. Sok sikert!
-K...Köszi!-nyögte ki.
Tehetetlenül néztem, ahogy lehúzza a bőröndöt a lépcsőn és Szandival kisétálnak az ajtón.

*Stella szemszöge*

Liam beszélni szeretett volna velem és én is vele. Különös. De most a fotózásra kell koncentrálnom. Szandi gyönyörű és most csakis rá kell összpontosítanom. Liam-re később is ráérek. Gyönyörű helyen vagyunk, az időjárás mesés, minden kedvez nekünk. Profi sminkessel és fodrásszal dolgozunk, így gond nem lehet.
-Ez az! Tökéletes! Kicsit emeld fel a fejed! Perfect!-e szavak hagyták el számat, miközben egyre többször kattintgattam.
A végét már el is poénkodtuk, mert közös képeket is csináltunk, természetesen már ruhában. Különböző fejeket vágva. Ezután neki is láttam a képek kinyomtatásának, amit egyesével kitettünk az asztalra, hogy átnézzük őket. Legnagyobb meglepetésemre beállított Mr. Craig, aki modellekkel foglalkozik. Tett egy ajánlatot Szandinak, hogy lenne-e kedve modellkedni. Még nem döntötte el, így az ügyet függőben hagytuk. Remélem vállalja és világhírű modell lesz belőle!

*3 nap múlva*

*Liam szemszöge*

-Sziasztok!-fogadtuk a lányokat.
Megvártam, míg Stell lepakol és bekopogtam szobájába.
-Szabad!-kiabálta.
-Szia Stell.-léptem be lassan.
-Szia.-hajtotta le fejét.
-Nézd,-vettem a bátorságot-szeretném, ha megbeszélnénk. Én nem akartam szakítani, csak tudod Linda annyira kiborított engem is és tisztára ideges voltam, pánikba estem, féltem, hogy elveszítelek, ami meg is történt, de én szeretném jóvá tenni és...-hadartam, nem hagyta, hogy befejezzem, egy csókkal halkított el. Csak nézett rám sokáig és mosolygott.
-Tudod, Stella köztünk nem lehet semmi.
-Mi??-lépett hátra.
-Nem lehet köztünk se ruha, se semmi más.-léptem hozzá és átkaroltam.
-Te idióta!-nevetett.
Hosszú csókba merültünk...

*Zayn szemszöge*

Már megnéztem Szandi képeit, gyönyörű rajta, mondjuk elfelejtették azt az apró kis részletet elmondani, hogy mibe lesz. Indultam le a konyhába, amikor láttam, hogy Louis a képeket nézi. Háttal volt nekem. Megálltam mögötte, csendben voltam.
-Gyönyörűség.-suttogta.
Erre a szóra felhergeltem magam, elvesztettem az eszem.