14. Rész ~Crazy Mofos~

*Eleanor szemszöge*

Éppen Szandival beszélgettünk az iskola kertjében.Beszélgettünk?Szandi beszélt én meg csak hallgattam egyfolytában Louis járt a fejembe.Ő a kedvencem nem mintha a többieket nem szeretném.Az a nap járt a fejembe amikor elmentem velük a strandra olyan jól elbeszélgettem vele remek társaság.Vicces,okos,kedves,jószívű, barátságos és nem utolsó sorban jóképű.Lehet,hogy csak beképzelem de szerintem összeillünk.Louis iránti sóvárgásomból Szandi hangja hozott vissza.
-El,Eleanor itt vagy?-hadonászott a kezével előttem.
-Persze itt vagyok.Mit is mondtál?-informálódtam mondatai tartalmáról.
-Azt kérdeztem hogy,hogy érezted magad múltkor velünk?-világosított fel.
-Remekül.-mondtam mosolyogva.-A barátnőid is jó fejek csak kicsit perverzek.-gondoltam végig az egész napot.
-Igen az biztos,hogy nincs baj a fantáziájukkal.-mondta mosolyogva.
-Ti miről beszéltek ha nincsenek a közeletekbe a fiúk?-kíváncsiskodtam.
-Azt inkább hagyjuk.Majd megtudod.....nem sokára.-mondta kacsintva.-Uuu tudod mire gondoltam tartani kéne gy pizsi partyt.-mondta kérdésemet meg sem várva.
-Én benne vagyok,de most már menjünk mert mindjárt becsöngetnek.-és csodák-csodájára megszólalt a csengő.Hogy,értette azt hogy "Nem sokára majd megtudod,, Louis mondhatott valamit rólam esetleg elakar hívni randira?Nagyon remélem.


*1 hét múlva*

*Szandi szemszöge*

Eljött a mi Niall-ünk szülinapja.Újabb egy évvel idősebb lett.Niall szülinapja miről is szólhatna természetesen a kajáról.A buli Niall kedvenc és legtöbbet látogatott helyén lesz a Nando's ba lesz

.Meghívtuk Niall legtöbb és legközelebbi barátait.
A buli tehát: helyszín: Nando's
                  kaja:minden amit csak eltudsz képelni
                  hangulat:örűlt-eszméletlen jó
                  pia:rengeteg
                  zene:Justin Bieber.Igen a fiúknak csak egy telefon hívásba került és Justin bele is egyezett.Mint kiderült a fiúknak Niall szülinapján "különleges" ébresztési módjuk van.Ezt most láthatjuk is mivel éppen Niall szobája felé tartunk.Amint beléptünk a szobába a fiúk szó szerint a békésen alvó Niall-re vetették magukat.Mit ne mondjak elég vicces volt.Sajnáltuk szegény Niall-t de ezen muszáj volt nekünk is nevetni.A "különleges" ébresztés végére mindenki a földön volt persze más-más okokból.Mi a nevetéstől a fiúk meg legurultak az ágyról.Niall szülinapi bulija előtt a srácok elmentek paintball-ozni.Kíváncsi vagyok mennyire lesznek lila foltosak.Ameddig ők szétlövöldözik egymást mi addig elmentünk megnézni,hogy minden készen áll-e a bulira.Szomorúan tapasztaltuk,hogy nincs minden a legnagyobb rendben.De Barbi tökéletes szervező készségével megoldotta  a gondot .Ameddigre mindennel végeztünk mehettünk is haza készülődni.A házba belépve furcsa látvány fogadott minket a fiúk partyra készen felöltözve nem is volt "annyi"lila folt rajtuk.Miután mi is letusoltunk és átöltöztünk indulhattunk a bulira.

*Néhány órával a buli kezdete óta*

A hangulat fantasztikus.Mindenki táncol.A társaság nagyja részeg még a mi kis csapatunkból is.Egyedül Zayn,Liam és én vagyunk józanok.A többieket hagyjuk.Barbi és Stella látszólag jól érezték magukat gondolom Niall-nek és Liam-nek furcsa volt,hogy részegnek látják őket de még a felét se látták.Én is csatlakoztam volna hozzájuk ha Zayn nem "parancsol" rám,hogy ne nagyon igyak mert tervei vannak velem.Stella és Barbi fáradtan tértek vissza a tánc parkettről.Kicsit beszélgettünk amikor megszólalt a kedvenc számunk ami kivételesen nem 1D volt.A fiúkat meglehetősen könnyen rávettük,hogy táncoljanak velünk.Néhány számot még végig táncoltunk aztán arra azt elhatározásra jutottunk,hogy ideje haza menni.

*Otthon*

Haza érve a buli még mindig tartott.Megittunk még "pár üveg" pezsgőt és amikor Niall és Liam úgy döntöttek a lányok eleget ittak felvitték őket a saját-saját szobájába.Zayn-nel ketten maradtunk a konyhába.Ameddig Zayn valamit pakolászott addig én a pulton ülve pezsgőt ittam.Talán ez a második alkoholos ital amit az este ittam.Zayn hirtelen elém  állt és vadul csókolni kezdett lábammal átkulcsoltam a derekát kezemmel a hajába túrtam.Csak hosszú percek után váltak el egymástól az ajkaink.
-Ne itt, menjünk fel inkább a szobába!-mondtam zihálva.Válaszként csak megcsókolt.Felemelt és felvitt a lépcsőn egyenesen a szobájába.Miután lábbal becsukta az ajtót óvatosan eldöntött az ágyon és fölém mászott.Hol a nyakamat harapdálta hol szívogatta miközben folyamatosan szabadítottuk meg egymást a ruhadaraboktól.A nyakamról áttért az ajkaimra és újra megcsókolt.Szenvedélyesen de mégis rajongva csókolt.Imádtam a csókját.
Mindkettőnkön már  csak a fehérnemű volt a zavaró tényező de azok se voltak hosszú életűek.

*Másnap reggel*

Egy csodálatos estét töltöttünk együtt Zayn-nel.Amikor a másik oldalamra pillantottam boldog voltam,hogy Zayn mellettem fekszik.Lassan kikeltem az ágyból nehogy felébresszem és átmentem Stellához.Talán először kopoghattam volna mielőtt bemegyek.
-Stella képzeld el mi törtéééént....-figyelt rám hirtelen négy kíváncsi szem pár.Liam és Stella az ágyon ültek és ahogy láttam Stellán szörnyű fejfájással küszködött a másnaposság miatt.
-Igen mit képzeljek el?-kíváncsiskodott.
-Öööö....háát.-zavaromban nem tudtam mit mondjak.
-Liam esetleg kicsit magunkra hagynál?!-kérdezte meg barátját akinek nem igazán esett le,hogy zavar minket.
-Persze bár úgyis megtudom miről van szó tudjátok mi is mindent megbeszélünk!-kacsintott Stellára.
-Mindent?.pirult el.Liam csak bólintott egyet.
-Na de magatokra hagylak titeket neked meg szerzek fejfájásra gyógyszert.-mondta és ki is ment a szobából.Ahogy Liam bezárta az ajtót sikítozva az ágyra ugrottam.
-Képz..képzel...képzeld el lefeküdtem Zayn-nel!-próbáltam halkabban kinyögni értelmes szavakat de a végére ismét elkezdtem sikítozni.
-Úgy tudtam!-vágta rá.
-Honnan?-álltam le az ugrálással.
-Először is nem fejezted be a mondatot Liam előtt.Másodszorra kócos a hajad.Harmadszorra Zayn inge van rajtad.Negyed szerre ki van szívva a nyakad.Ötödszörre már éppen itt volt az ideje?-síkitozott és ugrált immár ő is.Kopogás zavarta meg az ugrálásunkat.
-Bocsi de sajnos be kell jönnöm öltözni mert mennünk kell Simon-hoz megbeszélni a koncertet.-magyarázkodott.
-Semmi baj,már mindent megbeszéltünk!-mondtam el neki még mindig mosolyogva.
-Hoztam gyógyszert?-nyújtott át Stellának egy fájdalom csillapítót és vizet.Míg Liam elment fürdeni addig amennyit tudtam és el szabadott elmeséltem a tegnap éjszakáról.Ismét Liam zavarta meg a beszélgetésünket aki a fürdőből jött ki.
-Én nem akarom megzavarni a mese délutánt.De fel kéne öltöznöm kimennétek?-finoman utasított minket.
-Még én is?-piszkálódott Stella.
-Igen az előbb ti is kitettetek engem a saját szobámból!-vágott vissza.Miután kimentünk a szobából Barbit is beavattam a dolgokba és annyit kérdeztek hogy azt sem tudtam melyik kérdésre mit válaszoljak ezért egyszerűen lezártam.
-Tudjátok mit minden kérdésetekre IGEN a válaszom!-adtam fel.
-Mindenre?-kérdezték egyszerre egy perverz mosoly kíséretébe.
-Perverz állatok vagyok!-kiabáltam velük.
-Igen,azok!-hallottuk meg Harry hangját az ajtó mögül.
-Ne hallgatózz Harry!-kiabáltunk vele.
-Nem akartam hallgatózni csak Zayn akar veled beszélni és engem küldtek fel!-próbálta megmagyarázni.Miután ezt megtudtam Zayn szobája felé vettem az irányt.A szobába beérve Zayn-t sehol se láttam.
-Zayn,itt vagy?-érdeklődtem hol létéről.
-Fürdő!-hangzott a válasz.A fürdőben éppen a haját csináltam.
-Hallom kerestél.-dőltem neki az ajtó félfának.
-Igen ugye nem bántad meg a tegnap estét?-kérdezte aggódva és hajába túrt.
-Ez volt életem legszebb estéje!-karoltam át a nyakát és egy apró puszit leheltem ajkaira.
-Zayn gyere már?hallottuk meg Louis hangját.
-Máris megyek?-kiabált vissza Zayn amitől beszakadt a dobhártyám.-Bocsánat nem akartam.-nyomott egy puszit a fejem búbjára.Miután a fiúk elmentek a lányokkal úgy eldöntöttük hogy elmegyünk vásárolni mivel nincs iskola.A vásárlás folyamán a lányok még mindig kérdezgettek a tegnapról azt hittem soha nem szállnak le a témáról de hála Istennek mégis.Igaz akkor és ők voltak a téma megbeszéltük az elmúlt hónapok eseményeit és hogy mennyit változott az életünk.Büszkén kijelenthetem az ÉLETEM TÖKÉLETES.A csajos napunk kicsit elhúzódott mivel csak estefelé értünk haza.Éppen pakoltuk le a szatyrainkat amikor anya írt:
,,Szia kicsim hogy vagy?Légyszíves lépj fel Skype-ra szeretnénk veled/veletek beszélni egy elég fontos dologról.Szólj a lányoknak is.Puszi.xoxo Anya".Vajon mit akarhatnak?Talán az,hogy régen beszéltünk de arra anya nem írta volna,hogy fontos dolog.Izgulok.Remélem nem velünk és a fiúkkal kapcsolatos.

13. Rész ~Kiruccanás~

Kedves Olvasók! Kérnélek Titeket, hogy iratkozzatok fel/ kövessétek a blogot, mert ez egyfajta magabiztosságot adna nekünk. De nem is húzom tovább a szót, jó olvasást! :)

***

Teltek az iskolás napok, már mindenki beszámolt a legújabb barátnőjéről és, hogy mit kell róla tudni. Már eltelt egy hét is, amikor a fiúk azzal az ötlettel álltak elő, hogy menjünk el valahova. Tanakodtunk és mivel az idő is megengedte, ezért elhatároztuk, hogy elmegyünk fürdeni a közeli strandra. Persze, mindenkinek eszébe jutott, hogy hívjuk meg a lányokat is, meg Lizát is. Fel is hívtam Eleanor-t, hogy nincs-e kedve eljönni. Természetesen belement, majd megbeszéltük, hogy hol találkozzunk. Megkérdeztem Stellát, hogy ő nem-e hívja fel Jessica-t. Azonban Zayn közbelépett.
-Szerintem ne hívjátok meg! Ismerem őt.
-Mégis miért ne hívjuk meg?-vontam kérdőre.
-Mert tudom, hogy nagyon szerelmes belém és ha megtudná, hogy veled együtt vagyok, akkor összetörne.-magyarázta.
-De hát előbb-utóbb úgy is megtudja.-erősködtem.
-De nem akarom, hogy személyesen lássa ezt. Biztosan összetörne a szíve. Egyébként is elég népszerű csaj, szerintem ezen a meghíváson nem múlik semmi.-győzködött.
-Igaz?-néztem Stellára.
-Hát, eléggé népszerű.-vonta fel közben a vállát.
-Oké.-mentem bele.
-Köszi! Te vagy a legjobb!-csókolt meg Zayn.

*

Megérkeztünk az adott helyszínre. Mivel csak Eleanor volt az egyetlen idegen, szokás szerint mindenkinek bemutatkozott. Majd kezdetét vette, a kipakolás. Ennek a java része úszógumi, matrac, gumiból készült felfújható állatkák voltak. Mikor minden kikerült a kocsiból, kezdetét vette a fürdés. Zayn természetesen belejött a vízbe, de a mélyebb részbe már nem jött. Mikor láttam, hogy alakomon legelteti szemét, játékosan meglöktem.

-Mi van?-kérdezte.

-Ne legeltesd már rajtam a szemed!-nevettem.

-De ha egyszer ilyen alakod van!-odahúzott magához és lágyan megcsókolt, miközben a víz hullámzott felénk. Mintha nem is felnőtt emberek lennénk! Újra gyerekek lettünk, amikor úszkáltunk a vízben. Így eltelt a délelőtt. Délben kijöttünk, majd kerestünk valami jó kis büfét. Persze a srácokat többen felismerték és rohantak hozzájuk fotóért vagy éppen autogramért. Elég nehéz volt helyet találni, hiszen ilyenkor a népség ellepi az összes helyet, ahol ételt lehetne venni. Nagy nehezen találtunk is egyet. Meg is ebédeltünk, majd igyekeztünk a helyünk felé, hogy minél előbb megemésztődjön az étel és újra bemehessünk a habokba. Szinte mindenki "gyorsan pihent" meg, hiszen újra vizesek akartak lenni. Kivétel ez alól csak én és Louis voltunk.

-Biztos, hogy ne maradjak itt?-kérdezte Zayn.

-Biztos. Menj csak. Louis talán nem esz meg.-próbáltam viccelődni. Zayn csak nevetett, egy puszit nyomott homlokomra és futott a víz felé. Őszintén egy kicsit paráztam valamiért. Nem tudom miért, talán mert Louis-sal még nem beszélgettem, vagy talán mert még mindig sztár és rajongónak tekintem a kapcsolatunkat?!

-Mi a baj?-kérdezte Louis.

-Semmi.-tördeltem a kezem.

-Látom, hogy valami van. Csak nem?-mosolyodott el.

-Mi az?-kérdeztem félénken.

-Te még mindig a One Diretion énekesének tartasz és izgulsz amiért kettesben maradtál velem.-mosolygott.

-Ezt meg honnan tudod?-nyitottam nagyra szemeimet.

-Hidd el, tudom milyen ez. De ne izgulj, bírlak.-nevetett.

-Óóó köszönöm!-mosolyodtam el.

-Nem kell a közelemben izgulj, barátok vagyunk.-tárta ki karjait, én pedig megöleltem, majd elhatároztuk, hogy megyünk a többiekhez. Az egész délutánt végigfürödtük. Korunktól eltekintve játszottunk is a vízben. Sötétedéskor megindultunk hazafelé. Egy csodálatos délutánt hagyhatunk magunk után. Remélem megismételjük! De közben pedig még mindig zavarban voltam, egész délután hiszen Louis volt a másik kedvencem Zayn mellett. Mindig amikor rám néz, rám mosolyog, elpirulok. Nem tudom miért, én Zayn-t szeretem, de mintha valamit éreznék... valamit érzek Louis iránt. De nem tudom, hogy pontosan mit.

12. Rész ~Álmaink iskolái~

Kedves Olvasók! Ez a rész nem lett olyan izgalmas mivel,csak az iskolákat mutatja be de ne aggódjatok a közel jövőbe épp elég izgalom lesz!! Feltűnik két új szereplői is Eleanor és Jessica. Az elkövetkező néhány történetbe jobban megismerhetitek őket! Reméljük tetszeni fog a rész! Jó olvasást!

***

*Néhány nap múlva*

Szeptember 2.-a.Elérkezett a nap,hogy újra iskolába menjünk.Általában utáltuk ezt a napot de valahogy most vártuk..én biztosan.Lehet azért mert ez lesz az első főiskolai napunk.Nagyon hálás vagyok a szüleimnek,hogy engedték,hogy az álom iskolámba menjek.Szerencsésnek mondhatjuk magunkat mert mindenki abba az iskolába megy ahova mindig is szeretett volna.Én ugye művészeti,Barbi rendezvény szervező,Stella pedig divat tervező iskolába.Mivel teljesen más iskolákba megyünk így nem leszünk ott  hogy segítsünk egymásnak.Reggel izgatottan és fáradtan keltem fel nem csak azért mert az idegességtől nem bírtam aludni,azért is mert  Zayn-nel szinte egész éjjel beszélgettünk.A konyhába leérve  csak Barbit és Stellát találtam tudtuk hogy csak hárman leszünk a házba mert a fiúknak valamilyen interjújuk van.Még mindig furcsa ,hogy ha megjelenik valami velük kapcsolatos dolog például:album,lemez... legszívesebben sikítanánk de szerencsére nem tesszük........előttük.Miután kicsit beszélgettünk muszáj volt elindulni az iskolába.Az iskolába belépve tátva maradt a szám igaz amikor Zayn-nel eljöttem más kívülről is csoda szép volt de belülről még szebb.

A  nagy csodálásba nem figyeltem oda és neki mentem valakinek.
-Jaj,bocsánat nem figyeltem!-kértem bocsánatot és segítettem össze szedni a könyveit amit az én hibámból ejtett el.
-Semmi baj én is így reagáltam amikor először megláttam a sulit!Amúgy én Eleanor vagyok!-mutatkozott be
-Én pedig Szandi!-mutatkoztam be én is
-Sajnos,most mennem kell mert órám van de remélem még beszélünk!-mondta de máris rohant órára.Nagyon kedves lánynak tűnik remélem még találkozunk. Én is elindultam legelső feladatom megkeresni titkárságot hogy megkaphassam az órarendet első feladat kipipálva.Első óra ének.Remek imádok énekelni emlékszem kislányként mindig otthon énekeltem a szüleimnek kitudja talán nem sokára nem csak a szüleim hallhatják a hangomat.

*Stella szemszöge*

Boldogan keltem fel.Vártam ezt a napot kiskorom óta divat tervező akartam lenni,és ehhez ma megteszem az első lépést.Éppen Barbival beszélgettem amikor Szandi jött be.Amennyire ismerem valószínűleg ő még jobban izgul mint mi mindig is fontos volt neki a tanulmányi eredménye és tett is érte,hogy kitűnő legyen.Átbeszéltünk mindent, hogy mi történt velünk a nyár folyamán és kijelenthetem csodálatos volt.És az óra nyolc órát ütött olyan furcsa,hogy itt csak fél kilenckor kezdődik a tanítás újra kis diákok lettünk de az életünk merővel más mint volt.

Amikor az bementem az iskolába éreztem ,hogy ez-az amit egész életembe csinálni akarok.Mivel nem tudtam,hogy hol van a titkárság ezért segítséget kellett kérnem.
-Szia,bocsi de még új vagyok és nem tudom mi hol van.Megtudnád mondani hol van a titkárság?-érdeklődtem egy lánytól.
-Szia,semmi baj a folyosó után balra.-magyarázta el.
-Oké,köszönöm a segítséget....-köszöntem volna meg a segítségét ha tudtam volna a nevét.
-Jessica.-mondta-Te pediiig....?

-Stella vagyok.-mondtam meg én is a nevemet.
-Elkísérlek az irodához.-ajánlotta fel és már mentünk is.Kiderült hogy ugyan arra szakra járunk így osztály társak leszünk.Egész nap beszélgettünk ennek köszönhetően jobban megismertük egymást.Örültem annak hogy már máris van egy "barátom" de a legjobban annak örültem,hogy akár nem sokára a mi művész nőnk-nek tervezhetek ruhát.Már alig várom!!

*Barbi szemszög*

Nem aludtam semmit egész este forgolódtam.Izgultam a mai nap miatt mi van ha valamit elszúrok vagy nem leszek jó a szakmába.4 éve akarok rendezvény szervező lenni a középiskolába mindig rám bízták a bálokat,eseményeket,karneválokat.A lányok biztatására jelentkeztem az iskolába,mert szerintük van tehetségem a szervezéshez...ez ma kiderül.Mivel nem tudtam aludni és csak forgolódtam ezért inkább felkeltem ébren voltam már akkor  is amikor a fiúk elindultak az interjúra.Már közel két órája ültem a konyhába amikor végre lejött Stella.Elmeséltem neki,hogy mitől félek,hogy nem leszek elég jó.Sikerült megnyugtatnia mint mindig.Beszélgetésünket Szandi zavarta meg ő is fáradtnak néz ki ő vajon mennyit aludhatott?Miután ki tárgyaltuk a nyár eseményeit máris indulnunk kellett.Az ajtóban elköszöntünk egymástól és már csak azt vettem észre hogy az iskola előtt állok.Niall-től:
Legszívesebben sarkon fordulnék de nem tehetem hisz rendezvény szervező akarok lenni minden bátorságomat össze szedve bementem az iskolába.Már az igazgatói iroda előtt voltam megint elő tört belőlem a félelem és úgy voltam vele most azonnal elmegyek de kaptam egy SMS-t
,,Kicsim tudom,hogy izgulsz de nincs miért!Biztos remek rendezvény szervező leszel!És ha minden jól megy TE fogod szervezni a koncertjeinket ,Szandi lesz a vendég fellépőnk,Stella pedig a stylist-unk!Ne aggódj mi mind melletted állunk! xxx Niall.
Ettől az SMS-től bátrabb lettem és be mentem az igazgatóhoz.Az első napon remekül telt a tanáraim szerint remek érzékem van a szervezéshez.Hazudnék ha azt mondanám nem élvezem hogy parancsolgathatok.....de egyszerűen akkor érzem úgy, hogy ön magam vagyok.És kitudja lehet,hogy Niall-nek igaza van lassan én fogom szervezni a koncerteket nekik akár Szandinak vagy éppen Stellának a divatbemutatóit.

11. Rész ~A meglepetés~

Kedves Olvasók! Nézzetek be legújabb blogunkba is, amit a "Másik blogunk" címke alatt tekinthettek meg. :)

***

A reggelek szokásosan kezdődtek. Nekiálltunk takarítani, elvégre tegnap este mindenki eltűnt a saját birodalmában. Stella vigyorogva jött le, majd szabályosan felráncigált az emeletre, mert akart valamit mondani, amit nem akar, hogy a többiek megtudjanak.
-Na, mondd! Mi az a nagy dolog?-kérdeztem. Bár sejtettem, hogy Liam-mel kapcsolatos, hiszen tegnap este elég jól eltűntek.
-Szóval,-kezdett bele-tegnap mikor eltűntünk Liam-mel.
-Igen, hallgatlak!!-szóltam közbe.
-Akkor lefeküdtünk egymással!!-kiáltott viszonylag halkan.
-Gratulálok!-csak ennyit tudtam kinyögni, szaladtam le küszködve könnyeimmel. Épp Zayn jött velem szembe.
-Hé, béby!! Mi a baj??-jött oda hozzám.
-Semmi, csak... hagyjuk!-mondtam egy kisebb mosolyt erőltetve.
-Ha úgy érzed, nyugodtan elmondhatod! De most olyan meglepetésem van számodra, amitől biztos feldobódsz!-vigyorgott.
-Na és mi lenne az?-kíváncsiskodtam.
-Meglepetés! Gyere menjünk, megmutatom.

*Stella szemszöge*

Nem értettem Szandit. Mégis mi volt ez az egész? Ő Zayn-nel van együtt. Még azt sem mondhatja, hogy nincs pasija. Vagy az bántja, hogy Liam-mel együtt voltunk? Nagyon rég óta ismerem, de még sohasem csinált ilyet. Amint hazaér beszélnem kell vele!

*Szandi szemszöge*

Zayn-nel beültünk a kocsiba. Egy nagy épülethez mentünk. Fogalmam sem volt, hogy hol vagyunk, vagy mit akar itt. Végül bementünk.
-Szandi, te tényleg jogász akarsz lenni? Ez volt minden álmod?-kérdezte.
-Nem, csak anyáék akarják, vagy is inkább anya.-mondtam lehangoltan.
-Modellkedés, éneklés, táncolás? Ez a te stílusod?-faggatózott.
-Igen, de ezt honnan tudod?-kérdeztem meglepetten. Hiszen erről csak a barátnőim tudnak.
-Stellától és Barbitól,de gyere, itt van a meglepi!
Tovább mentünk és kiderült, hogy ez egy suli. Afféle tehetség gondozó haladóknak.
-Parancsolj! Ide fogsz járni! Modell, tánc és ének szakra. Igazi művész nő leszel!-kacsintott.
-De Zayn! Úr Isten! Ezt el sem hiszem! Köszönöm-köszönöm! Szeretlek!-ugrottam nyakába. Kicsit talán meglepődött a szeretlek szó hallatán, de féloldalas mosolyra húzta a száját és így felelt:
-Én is szeretlek.-majd átkarolt. Jött egy nő, aki körbevezetett minket, megmutatta a termeket, elmagyarázta, hogy hogy mennek a dolgok. Örültem neki, hiszen így legalább nem lesz teljesen idegen az iskola.

*Stella szemszöge*

Mikor hallottam az ajtó csapódást, megbizonyosodtam róla, hogy Szandiék megjöttek. Egyből mentem le beszélni vele.
-Szandi, mégis mi volt ez az előbb? Miért rohantál le sírva?
-Semmi, ne foglalkozz vele. Csak egy kis érzelmi kitörés volt. Boldog vagyok, hogy ilyen jól megvagytok.-simította meg vállam.
-Jó, de többet ne csinálj ilyet, vagy akkor beszéljük meg!-öleltem meg.
-Oké, bocsi, hogy a frászt hoztam rád! Ígérem nem lesz több ilyen! De egyébként köszönöm!-mosolyodott el.
-Mégis mit?-kérdeztem, hisz nem tudtam, hogy miről van szó.
-Hát hogy segítettetek Zayn-nek. Hogy elmondtátok mivel szeretnék foglalkozni.
-Ja, ott voltatok? Nagyon szívesen! Tudod, hogy rám mindig számíthatsz!
-Igen, tudom. Megyek benézek egy kicsit Barbi-hoz is!-indult.
-Oké!

*Szandi szemszöge*

Talán egy kicsit hazudtam, de mégsem mondhattam el mi bánt. Úgysem tudna rajta segíteni, ez már réges-régen el lett rontva. Kopogtam Barbi ajtaján.
-Gyere!-hangzott a válasz.
-Szia. Csak megakartam köszönni, hogy segítettetek Zayn-nek. Vagy is, hogy elmondtátok, hogy milyen iskolába szeretnék járni.
-Óó, igazán nincs mit.-mosolygott.
-Na de megyek, mert még anyáékkal közölnöm kell.-mondtam.-Szerinted mit fognak szólni?-kérdeztem.
-Hát, nagyon a jog felé hajlott anyud, szóval, egy biztos. Meglepetésként éri majd.-húzta oldalra a száját.
-Az biztos! Majd jövök, és elmesélem.
-Oké. Csak ügyesen!-kiabált utánam.
És eljött a pillanat. Skype-on beszélünk. Elfogadták a hívást. Először jönnek az általános kérdések: Hogy vagy? Mit csináltok? A lányok? stb...
-Na de kicsim, az írtad nagyon fontosat akarsz mondani. Mégis mi az?-aggódott anya.
-Anya, apa, nem megyek jogásznak. Modell, tánc és ének szakra fogok járni egy kiváló iskolában.-ahogy ezeket kimondtam, mintha összedőlt volna a világ, olyan érzések kavarogtak bennem. Nem tudtam mit fognak szólni.
-Kislányom! Te jogásznak kell menj! Ilyen okos, művelt lány nem mehet ilyennek.-szörnyülködött.
-Inkább azt választod, hogy 5 éven keresztül azt tanuljam, amit... utálok?-nyögtem ki.
-Figyelj,-hallottam apa hangját-biztos ezt akarod?
-Biztos!-vágtam rá.
-Akkor nyugodj meg! Beszélek anyáddal és minden rendben lesz. Most ő is csak hirtelenjében viselkedett így. Nyugodtan menj abba az iskolába! Mellesleg tudod, hogy én soha nem álltam a jog mellet??
-Igen apa, tudom.
-Na, akkor én még örülök is!-mosolygott.
-Köszönöm! De most már mennem kell! Sziasztok! Szeretlek titeket!-búcsúztam.
-Mi is szeretünk!-hangzott a válasz.
Most, hogy már le van tisztázva, és anya is elfogadja, bátran nekivágok a sulinak! A nap további részében csak beszélgettünk a csajokkal. Megbeszéltük az iskolákat, megnéztük a könyveket, ilyenek.