Igen, ezt a részt is én írtam! De ne aggódjatok Nóri befogja pótolni, szóval megkapjátok az ő írását! ;) Azért én írtam, mert valamelyik nap vihar volt, zuhogott, dörgött, villámlott és Nóri olyan "szerencsés" volt, hogy a villám belecsapott nem tudom hova (><) és nincs internetje, de még WIFI-e sincs, hogy esetleg telefonról írja meg...:/ A következő részt akkor ugye ő írja, nem kell aggódni! :) Hű maradva önmagamhoz ez megint csak egy rövid és béna rész lett.... Sajnálom, mást nem tudok írni/mondani! :/ Izgalom nem igazán van benne, talán egy kicsi a legvégén, de az a következő rész(ek)ben lesz csak igazán izgalmas! ;) Véleményem szerint, lassacskán kezd kibontakozni a történet, mert csak a későbbiekben lesznek csak az izgalmak! ;) Remélem tetszeni fog, jó olvasást! :*
Ui.: Elnézést, ha egy-egy gif/kép nem teljesen illik, a szöveghez, de eléggé nehéz megfelelő gifeket/képeket találni! :/
Puszil: Cintia~
***
~Nem mondok semmit! De azt mondta, hogy látott a magazinban tudod amit Stella csinált rólad fotó sorozat és gyönyörű vagy! Olyan hamar akarnak látni ahogy csak tudnak!-és már megint kezdi. Szerintem direkt csinálja... Ötször köszöntem el tőle, de mindig feldobott valamit vele/velük kapcsolatban és csak beszélt, beszélt...többet beszélt, mint én és Stella együttvéve! Pedig az nagy szó(!)-Igaz azt megemlítette, hogy szerintük kissé alul öltözött voltál, és, hogy ez milyen fotózás volt ugyan?!-kérem, valaki lőjön le!
-Segííííts!-tátogtam Stellának amikor megláttam. Értetlenül ráncolta a homlokát, sose kértem olyat, hogy segítsenek lerázni az anyámat..egészen mostanáig! Ha most nem teszem le olyat mondok amit később biztos, hogy megbánok....
-Szandi! Kéne egy kis segítség! Szét kell szedni azt a négy "felnőttet" akik most éppen egymást püfölik a mosogató szivaccsal miközben egymáson fetrengenek, bunyóznak!-furcsán néztem rá, mire csak megvonta a vállát. Úgy beszélt, mintha nekem mondaná, de anya is hallja...várjunk! Mosogató szivaccsal ütik egymást? Édes Istenem... Ja, Stell ezt csak kitalálta, ennyire még ők sem hülyék, ugye?
-Bocsi, anyu, de most mennem kell! Majd beszélünk! Szia, puszi! Szeretlek!-hadartam el s mielőtt még bármit is mondhatott volna, letettem. Megkönnyebbültem fújtam ki a levegőt.
-Na mi az? Történt valami? Feszültnek tűnsz!-dőlt az ajtófélfának.
-Attól tartok, hogy valami lesz amire legkevésbé se vagyok kíváncsi! Anya célozgatott valakire/valakikre, hogy beszélt vele/velük és, hogy akarnak látni meg ilyenek, szerintem vendégek lesznek, méghozzá olyanok akiket a hátam közepére se kívánok! Szinte már elárulta, hogy valakik jönnek, de nem tudom, hogy kik és ez kib*szottul idegesít!-sejtésem van, hogy kik lesznek a vendégek, de nagyon remélem, hogy nem ők! Mert, ha igen én kitépem az összes hajamat...
-Nem csodálom, hogy idegesít! Abba reménykedj, hogy ne Zoliék legyenek azok, mert akkor...uhh!-húzta el a száját. Kis segítség: Zoli a volt pasim, és annak van valami béna "csapata", nem a legszebben váltunk el, nem tudta elviselni, hogy szakítottam vele, ja és a legrosszabb gyűlöli a One Direction-t ami ugye alapból nem jó, de így meg pláne!
-Ne is mondj ilyet! Mi volt ez a zaj?-utalok a csörömpölésre, olyan mintha leesett volna valami, még egyszer, még egyszer.
-Basszus! Mindent összetörtnek a barmok! Tudtam, hogy nem szabadott volna ott hagynom őket vagy legalább el kellett volna venni a szivacsot!-indult meg a konyha felé.
-Nem mondod, hogy igaz volt amit mondtál?-nevetve követtem. A konyhába beérve meg is kaptam a válaszomat.... Esküszöm, mint négy óvodás!
-Visszakaptad a hangodat, használd! Én addig szerzek söprűt, mert ezt a mocskot minél hamarabb fel kell takarítani, már csak azért is, mert tuti, hogy valaki belelép/nyúl az egyik üvegbe!-mosolygott rám kedvesen. Kösz, rám hagyod a barmok megfékezését! Én is szeretlek!
-Na, kösz! Mi van akkor, ha elmegy? Valószínűleg te leszel az első és egyetlen aki megfogja vágni magát!-van egy olyan érzésem, hogy valamit nem kellett volna mondani.... Jó, újra beszélni.
-Szandi drágám! Nem tudom nálatok, hogy megy, de nem a hang szokott elmenni, hanem az ember! Kapd be, ja majd Zayn-ét, de vigyázz tudod most műtötték a torkod!-kacsintott.
-Ajjhh, perverz! Úgy tudtam, hogy félre fogod érteni!-szűkítettem össze szemeimet, de elnevettem magamat.
-Ez, de jó volt! Ügyes vagy Stell!-kiabálta Harry..valahonnan. Hova lettek?
-A két perverz!-hallatszott Liam hangja, még mindig nem tudom honnan...
-A perverzség csak jó!-válaszolta egyszerre a két szexi képzelő erejű, furi...
-Nem, hogy örülnél Liam, hogy a barátnődnek, piszkos a fantáziája?!-az egész házban visszhangzott Louis hangja, hol vannak, de komolyan!
-Ne, forgassátok ki a szavaimat!-háborodott fel-Ki mondta, hogy nem örülök, hogy Stella perverz?
-Hol a f*szban vagytok?-kérdeztem rá, ami igen csak foglalkoztatott.
-Zaaaaayn! Jó lesz, ha csinálsz valamit a barátnőddel, feszült és folyton a d*gáson jár az esze, most már szabad csinálni!-és ezt Stella úgy halál komoly arccal mondta, érzitek azért-Hogy neked folyton a sz*xen jár az eszed!-tátotta el száját.
-Bagoly mondja verébnek!-védett meg Liam. De jó, hogy választ kaptam a kérdésemre!
-Na, TE csak hallgass!-kontrázott Stella.
-Úgy van beszéljétek meg, hogy mennyit csináljátok, meg, hogy hogyan, figyelünk!-röhögött Harry.
-Niall-től megkérdezni a dolgokat! Ő pont Liam és Zayn szobája között vannak!-rukkolt elő Louis a csodálatos ötlettel. Még mindig nem tudom hol vannak...
-Szerencsés!-eltudtam képzelni Hazza arcát ahogy ezt mondta. *Puff* megint leesett valami.
-Harry, te komolyan azt akarod hallgatni, hogyan b*sszuk a nőinket?-hallatódott Zayn hangja is-Ne higgyétek azt, hogy ők annyira ártatlanok! Tudtátok, hogy Niall ,,sikítsd a nevemet, ha elmész" fajta?!-ez speciál igaz...de még mindig nem tudom hol vannak!
-Jaja! Meg zenére szoktak ágyneműt gyűrni!-folytatta Liam. *Placcs* és valamit olyan esett le amiben víz volt.
-Stella! Jut eszembe, beszélnem kell veled!-Hazza.
-Beszélj?!-nevetett, de közben kérdően nézett rám. *Bumm* ez valami nehéz tárgy volt, ha azt hiszik ezt mi takarítjuk fel akkor nagy tévedésben vannak.
-Négy szemközt!-torok köszörülés volt hallható, gondolom Harry-től, mivel ő beszélt... Amúgy megjegyzem fogalmam sincs hol vannak...még mindig.
-Kéne aggódnom, hogy a barátnőmmel akarsz beszélni, négy szemközt és ez úgy jutott eszedbe, hogy a sz*xről beszéltünk?-nem tudtam eldönteni, hogy ezt komolyan gondolta vagy csak hülyéskedett Liam, talán a kettő között...
-Ha elő jössz beszélhetünk!-túrt bele hajába Stell. Mint derült égből villám csapás, az összes fiú megjelent a konyhában, vizesen, szakadt ruhákban, horzsolásokkal, ezt mégis hogy csinálták?
-Őőő...hol akarsz beszélni?-tördelte ujjait a barna hajú lány. Ideges. Miért? Nem értem, Stellának miért kell túl paráznia mindent....
-A szobámban?!-inkább kérdésnek hangzott.
-Felőlem! Elintézed őket?-tekintett végig a vizes bagázson...b*zdmeg milyen kreatív vagyok!
-Hát persze!-mosolyogtam alattomosan-Na, szóval! Szeretnétek, ha segítenék?-válasz: heves bólogatás-Ez az a dolog ami nem fog megtörténni! Ti csináltátok, ti is rakjátok rendben! Remélem, tudjátok, mindennek a pontos helyét! Ha valamit nem tudtok hol van, keressétek! Ha nagyon nem találjátok akkor kérdezzétek tőlem! De csak, ha már mindent felkutattatok, mert ,,A Szent Johanna Gimi"-t fogom olvasni! Világos? Remek! Akkoooor...jó munkát!-csaptam össze tenyeremet, majd megindultam a szobám felé. Régen olvastam könyvet, pedig nagyon szerettem/szeretek, de bevallom őszintén most voltak sokkal fontosabb dolgaim is...,,A Szent Johanna Gimi. Kezdet" annyira szeretem ezt a könyv sorozatot, most fogom harmadszorra elolvasni s már tudom mi fog történni, meg, hogy Cortez és Reni összefognak jönni, én mégis ugyanakkora izgalommal olvasom el újra és újra. ,,A bútor szállítók kora délután végeztek is, úgyhogy egyedül maradtam az új szobámban, a világ legnagyobb rumlijának a kellős közepén. Eredetileg..." anya kire/kikre célozhatott? Mindegy, most olvasok. ,,....leg egy csomó dolgom lett volna, de az egyik doboz tetejére dobva megtaláltam a naplóm, aminek a létezéséről egyébként teljesen megfeledkeztem, mert amikor anyu nyár elején megvette nekem, akkor még nem nagyon érdekelt, és félreraktam." miért nem mondja el? ,,Most a kezembe került, és az üres lapokat nézve rájöttem, hogy jópofa lenne beleírni valamit." anyu mindent elmond nekem, akkor ezt miért nem? Biztosra veszem, hogy tudja nem fogok örülni. ,,Először nem tudtam, mit kéne, anyu olyanokat mondott, hogy ,,egy tizennégy éves lány legjobb barátja a naplója", meg hogy a ,,kamaszkor meghatározó része a napló írás"..." nekem ez nagyon nem tetszik. ,,Ezeket nagyrészt azokból a szak könyvekből szedte, amiket előszeretettel böngész. A szüleim a tinédzserré válásomat tragédiaként élik meg, pedig szerintem teljesen normális tizennégy éves vagyok." tuti, hogy anya azért nem mondja el, mert tudja, hogy tiltakoznék ellene. Ismerem. Lehet, hogy paranoiás vagyok, de rossz előérzetem van...
*Stella szemszöge*
-Miről szerettél volna beszélni?-piszkálgatom a haj tincsemet.
-Átöltözök, rendben?-mosolyog, gödröcskéi látszanak, csak bólintok. Amíg ő öltözködik addig én a képeit nézegetem amik ki vannak rakva az egész szobába, olyan cuki volt kisbabaként, a legtöbb kép pillanat kép, az ilyen pillanat képek a kedvenceim, egy-egy percet örökít meg ami már soha nem fog visszatérni, én is csináltam/csinálok ilyen képeket, ha jól tudom a gépemen van 700, a fényképezőn, telefonon, tekercsekben meg kinyomtatva meg összesen 2000, szeretek fotózni na! Az egyik kép különösen megragadta a figyelmemet; Gemma és Harry voltak rajta még kicsiként, éppen amint ölelkeznek, a kép alá az van írva: testvéri szeretet.
-Le se tagadhatnátok egymást a nővéreddel!-fordultam hátra, megfeledkezve, hogy Harry öltözködik. A lehető legrosszabb pillanatban fordultam meg, mivel Harry pont akkor..volt..khmm...meztelen!
-Bocsánat, bocsánat! Elfelejtettem, hogy épp öltözködsz, sajnálom!-magyarázkodtam, szemeimet még mindig takartam.
-Én nem!-hallottam rekedtes nevetését. Most azt..mondta..őőő..komolyan..á, mindegy, félreértem!
-Kész vagy?-motyogtam tenyerembe.
-Igen, visszafordulhatsz!-szórakoztatónak találja. Lassan fordulok meg, megbizonyosodva arról, hogy Harry-n van ruha...melegítő nadrág van rajta, így megmutatva felsőtest...
-Szóval! Miről szeretnél beszélni? Csak nem csaj ügy?-dőltem rá az ágyra.
-Neem! Vagyis van egy lány, de abba nem tudsz segíteni! Majd megoldom...-kacsintott-Szerintem apukád el van tájolva egy kicsit!-túrt bele göndör hajába.
-Ezt, hogy érted?-oké, hogy apa nem kedveli Harry-t, mert én is láttam, hogy néz rá, de nem értem miért van eltájolva...
-Tudod van az a apa-pasi beszélgetés, ,,ha összetöröd a lányom szívét akkor..."?!-persze, hogy tudom, de ez, hogy jön ide?
-Igen. Liam azt mondta nem volt ilyen, ezek szerint akkor kedveli őt!-akaratlanul is mosolyogtam.
-Őőőő...nos! Igeeeeen! Liam nem kapott ilyen beszélgetést, hanem én kaptam! Apukád tudja, hogy Liam-mel vagy együtt, de úgy figyelmeztetett, hogy, ha kihasznállak és összetöröm a szívedet akkor annak lesz következménye!-vakargatta tarkóját.
-Tessék?-nyitom nagyra szemeimet-Ha tudja, hogy Li-vel vagyok együtt akkor miért mondta neked azt, hogy ha kihasználsz stb..?
-Ha én azt tudnám! Valami olyat mondott, hogy ő látja, hogy nézek rád meg hogy ismeri a magam fajtát... Mindegy, csak gondoltam jó lenne, ha tudnád!-nézett szemembe.
-Miért hogy nézel rám? Barátilag, abba semmi rossz nincs, hiszem azok vagyunk!-mutogattam kezemmel-Van még valami amiről tudnom kéne?
-Nem, nincs!-mosolygott.
-Rendben, köszönöm, hogy elmondtad!-öleltem át nyakát, cselekedetem, mintha meglepte volna, de viszonozta. Imádom apukámat, de néha még én se értem. Hazz-al BARÁTOK vagyunk, BARÁTOK nem több! Harry nem néz rám másképp, mint Szandira vagy Barbira. Nem tudom honnan vette apa, hogy Harry többet táplálna irántam vagy esetleg én iránta! Én Liam-et szeretem! Hazza-nak tetszik valaki akiről érdekes módon nem beszélt... Kíváncsi vagyok ki az a lány...
*Liam szemszöge*
-Ne siránkozz már Zayn! Mit akarsz tök jól haladunk! A konyha, nappali kész van, már csak egy kis rész van!-biztattam Zayn-t a további munkára. B*zdmeg mekkora felfordulást csináltunk, csak tudnám hogy?! Igazából azt sem tudom a konyhából, hogy jutottunk a nappaliba, onnan a halba, furcsa dolgok ezek...
-Először is; én nem siránkozok. Másodszor; nem csak mi csináltuk!-morgott miközben az egyik törött vázát szedte össze.
-De pont, hogy azt csinálod! Harry Stellával beszél, Louis meg...tényleg hol van Louis?-mióta elkezdtünk pakolni nem láttam. Most azt ne mondjátok, hogy elbújt!?
-A rohadééék!-sziszegte fogai között Malik-Tomlinsoooooooooooon!-kiabálta.
-Mi van?-kiabálta vissza.
-K***a gyorsan gyere és segíts takarítani!-kitaláljátok Zayn ezt, hogy mondta?! Hát persze, hogy kiabálva.
-Neem! Nélkülem is milyen jól haladtatok, az a kicsi már semmi!-igen, nálunk ez a kommunikáció.
-Ha nem jössz segíteni, megmondalak Szandinak!-szálltam be a "halk" társalgásba.
-Nagyon érett dolog volt ez tőled!-jelent meg a nagy Louis Tomlinson.
-Az lehet, de legalább bevált!-mosolyogtam önelégülten.
-Mi az?-nevet fel kínosan Tommo, mikor észrevette, hogy Zayn méregeti. Lemaradtam valamiről emberek!
-Semmi.-válaszolta kurtán, majd hátat fordított.
-Egyébként hol van Harry? Neki nem kéne segíteni?!-érdeklődött Louis, közben az egyik fotelt állította vissza.
-A szobájában Stell-el. De kéne, csak most beszélgetnek.-válaszolta nem túl kedvesen Zayn. Nem az volt a baja, hogy Harry nem segített, hanem valami más, mintha Louis-val lenne valami...
-Te ehhez mit szólsz Liam? A csajod és a nőcsábász egy szobában?!-lökte meg vállaimat(Louis).
-Semmit, mindkettőjükben bízok!-vágtam rá. Talán túl hamar...
-Á, itt is vannak az említettek!-kiáltott fel Lou. Miért ilyen hangos?
-Úgy látom Szandi kiadta a feladatokat! Ügyesek vagytok, de ugye tudjátok, hogy még van mit csinálnotok!-miért élvezik a nők, ha kínozhatják a férfiakat?! Szandi is mosolyogva adta ki a TAKARÍTÁSI feladatokat, most meg Stella is mosolyogva mondja, hogy még kell mit csinálnunk, hát kösz! Ördögfajzatok...
-Abban reménykedtünk, hogy majd te segítesz nekünk!-nézett rá kiskutya szemekkel Zayn. Hát haver, ez nem fog beválni nála.
-Tényleg? Akkor nem reménykedtetek eléggé!-paskolta meg arcát-Ti csináltátok, ti rakjátok rendbe!-minden nő ezt mondja(?)-Ameddig ti pakoltok, én megcsinálom a kaját, de ne aggódjatok majd Harry segít nektek!-jelentette ki, mire a göndör hajú, félmeztelen(??) fiú felkapta a fejét.
-Kimondta, hogy én segítek?-ráncolta homlokát Hazz. Miért félmeztelen?-Őőő...én?! Te is ugyanúgy benne voltál, a minimum az, hogy segítesz nekik! Legalább most megtanuljátok, hogy nem szabad ezt csinálni! Hagylak titeket dolgozni, jó munkát!-kacsintott, majd mielőtt bármit is szólhattunk volna el is tűnt a konyhában.
-Igazi hajcsár!-zsörtölődött Harry. De most komolyan! Hol a pólója?
-Hallottam! Inkább csináljátok!-kiabálta ki a konyhából. Mondom én, hogy mi így beszélgetünk.
-Mindjárt kész vagyunk! Csak csináljuk! Harry? Miért nincs rajtad póló?-kérdezett rá Zayn.
-Átöltöztem, azt' nem volt kedvem felvenni! Meleg van.-vont vállat. Állj! Átöltözött? Mikor? Hol? Stella előtt? Á, biztos nem! Harry nem olyan.
*Szandi szemszöge*
,,Cortez üzenete: Itt vagy?
Ezt tíz perce küldte, a neve melletti ikon zöld, tehát online. És igen, itt vagyok. Persze, hogy itt. :)" ááááá, akárhányszor elolvasom ez a reakcióm. Az első kötet pipa, most jön majd a többi 7! Végül sikerült túltennem magamat az anyás parán és tudtam olvasni, olyan jó volt megint belemerülni egy könyvbe. 386 oldalt elolvastam 2 óra alatt, szép teljesítmény nem? Még a fiúk sem zavartak...annyira. Viszonylag csöndben voltak, csak egyszer kiabáltak, de akkor Loui-t keresték, aki mint kiderült elbújt...a hülyéje! Egyszer sem zavartak, hogy mi hol van, szóval vagy nagyon ügyesek voltak és mindent megtaláltak vagy a ház még mindig katasztrófa sújtotta területnek néz ki. Jobb, ha megnézem! Felkeltem az ágyról, jobbra-balra forgattam derekamat, úgy recsegett, mint egy 80 éves embernek, okééé.... Az ajtómon kilépve, a FIFA (Ez egy focis játék, gondolom tudjátok, de, ha nem akkor most már igen! :) Cintia~) zenéje ütötte meg a fülemet, ha ezek úgy játszanak, hogy rendetlenség van, én megölöm őket! Nem tudom mennyire jöttetek rá, de utálom a koszt! Mindennek milliméter pontosságra a helyén kell lenni! Ahogyan sétáltam lefelé kellemesen csalódtam, minden a helyén, minden fel van takarítva, ügyesek voltak.
-Szépen összepakoltatok!-dicsértem meg őket miközben áthaladtam a nappalin-Stella?
-Kösz! Konyha!-válaszolták egyszerre. Ilyenkor bármit mondhatsz nekik a válaszuk: aha, persze, ühüm, hmm...
-Jó, hogy jössz Szandi! El se fogod hinni, mit láttam!-tette le a kést amivel éppen húst szeletelt.
-Naaa! Micsodát?-nevettem, valószínűleg egy apróság amit megint csak Stella gondol nagynak...
-Harryt. Meztelenül!-Stella.
-Tessék?-sikítottam, még szerencse, hogy nem ránk figyelnek-Most csak hülyéskedsz? De miért hülyéskednél ilyennel?! Úr Istenem! Tényleg láttad! És? Milyen volt? Hogy történt, hogy láttad meztelenül? Hol? Mikor? Miért csak most...-tovább folytattam volna, ha nem szólal meg a rohadt csengő.. Mindig a legrosszabbkor! Szokásomhoz híven -amit már kezdek nagyon unni- indultam ajtót nyitni.
-Máris nyitom!-*Csengetés* *Kopogás* *Csengetés* ki az az elmebeteg aki nem érti, hogy ,,máris nyitom" az emberek hülyék....-Jövök! Ki az?-nyitottam ki az ajtót...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése