5. Rész ~Az utazás meglepetéssel~

Már lassan egy hét telt el de a szüleink még mindig nem mondtak semmit a költözésről.Az biztos,hogy nem sietik el a dolgokat.Minden nap beszélünk a fiúkkal.Néha úgy érezzük ,hogy ők ezt az összeköltözés jobban várják.Ami elég furcsa hisz nem rég csak a szobánkban álmodoztunk,hogy mi lenne ha......Összekulcsolt kézzel járnánk az utcán,minden nap beszélnénk velük vagy ha csak ismernénk őket most meg elmondhatjuk magunkról,hogy a One Direction két tagjának a barátnői vagyunk.Ez a nap is , úgy indult mint a többi vártuk a szüleink válaszát.Este mindenki Stelláék-nál gyűlt össze sejtettük miről lesz szó és nagyon-nagyon reménykedtünk ,hogy a válasz IGEN lesz.Mindenki leült az asztalhoz.Először senki egy szót se szólt csak néztek mi az asztalt kémleltük.Egyszer csak anyukám megszólalt:

-Nagyon nehéz szívvel de...-mindnyájan felnéztünk anyukám nem igazán tudta folytatni mert elkezdett sírni és ahogy körbe néztünk a többi anyuka se éppen tudta volna folytatni.Senki se örül ha sírni látja az anyukáját de ez egy kivételes eset volt mert ez számunkra csak jót jelenthet.De még mindig senki nem szólalt meg.Mivel Stella nem éppen a legtürelmesebb ember ezért nem sokáig bírta,ezt a csöndet,hogy senki  egy szót se szól anyukáink még mindig sírnak és síri csönd uralkodik.

-Ó ,könyörgök mondjátok már ,hogy mehetünk-e??Mert ha nem akkor azt most mondjátok el ne hagyjatok minket kétségekbe.

-Persze ,hogy mehettek!!!-mondták kórusban az anyukák.

Mi nem tudtuk mit is mondjunk/csináljunk sírjunk/sikítsunk.

-Azért még annyira ne örüljetek!-mondta Barbi anyukája. -Van néhány feltételünk!!

Azonnal abba hagytuk az ugrálást és a sikítást.

-És mi lenne az?-kérdeztem kicsit félénken

-Először is rendes bejárni a főiskolára nem ám velük menni a stúdióba iskola helyett,nem a sárgaföld alá inni magatokat,ne változzatok meg miattuk,vigyázzatok magatokra!!-körülbelül ennyi mondták.Mi meg csak bőszen bológattunk.

-De a legfontosabb!-szólalt meg Stella apukája.- A csókon és a kéz fogáson kívül semmi!!De ha mégis történne valami csak óvatosan!!

Erre a mondatra csak a lépcsőről kiabáltunk,hogy persze jó-jó.Bár az igazat megvallva már nem nagyon figyeltünk mert szaladtunk fel Stella szobájába hogy elújságoljuk a nagy hírt a fiúknak.

*Pár nappal később*

A repülő térre a szülők ismét kikísértek.Könnyes búcsút vettünk a szülőktől.Furcsa lesz új helyre menni itt hagyni a szülői házat de az biztos ,hogy a legfurább az lesz,hogy a fiúkhoz költözünk.Most már Barbi is jobban viselte az utazást nem hajtogatta azt egy folytában,hogy meg fogunk halni meg fogunk halni de a szeme még mindig csukva volt.Végre leszálltunk.Kaptam Zayn-től egy SMS-t ,hogy egy taxis vár minket a reptéren mert ők nem tudtak elszabadulni.Hazudnék ha azt mondanám,hogy nem bántott.Barbi bökött oldalba ,hogy ott áll Zayn és Liam táblával a kezükbe.Láttuk Barbi arcán a szomorúságot és a meglepettséget.Nem értettük miért ameddig nem néztünk körül.Niall egy lánnyal jött felénk kézen fogva.A lány nagyon barátságosnak és kedvesnek tűnt.

-Sziasztok én Tóth Liza vagyok Niall barátnője.Ti pedig Szandi,Stella és Barbi.A fiúk nagyon sokat beszéltek rólatok teljesen kétségbe voltak esve ,hogy mi lesz ha nem jöhettek.Liam és Zayn gyilkos pillantást vetett rá amin mi csak jót nevettünk.Niall is odajött és megcsókolta Lizát.Erre persze Barbi teljesen összetört és elrohant.

Zayn és Liam értetlenül nézett ránk de megnyugtattuk őket ,hogy nincs semmi baj csak nem igazán bírja a repülő utat és biztos csak rosszul van.Persze tudtuk,hogy ez nem igaz de mégsem mondhatjuk el Niall meg Liza előtt,hogy Barbi halálosan szerelmes Niall-be és ezért rohant el.Barbi után mentünk.

*Barbi szemszöge*

Végre leszállt a gép azt hittem,hogy soha nem lesz vége a repülőútnak.A repülőről leszállva Szandi kapott egy SMS-t amit megmutatott Stellának mindketten elszomorodtak.Nem igazán értettem miért.Végül Szandi elmondta ,hogy Zayn írt mert nem tudnak értünk jönni.Próbáltunk kijutni a tömegből amikor megpillantottam két ismerős arcot.Azonnal oldalba böktem Szandit aki nem igazán értette miért csináltam ezt.Szandi és Stella értetlenül nézett rám én meg csak a két fiú felé mutattam mindjárt jobb kedvük lett.Szinte a nyakukba ugrottak.Én körül néztem hátha meglátom a többieket is és ha akartam  volna akkor se tudtam volna levakarni az arcomról a mosolyt annyira örültem,hogy itt vagyunk Londonba és akár össze jöhetek Niallel.Igaz kicsit bántott ,hogy Niall nem foglalkozik velem de örültem a barátnőim boldogságának.Amikor oldalra pillantottam megláttam Niallt valami szőke csajjal az oldalán.

A csaj nagy mosolyogva mutatkozott be de ki nem mosolyogna Niall mellett.Próbáltam kedves lenni vele ami nem igazán ment amiért meg is kaptam egy-egy szúrós tekintet Szanditól és Stellától.Még jobban fokozta a bánatomat amikor Niall odalépett a csaj mellé és megcsókolta.Na, jó eddig bírtam ha most nem megyek el itt nyomban elkezdek bőgni,ezért tehát elrohantam.Teljesen össze törtem Niall-nek barátnője van és nem én vagyok az.A női mosdóba rohantam elkezdtem zokogni a földre estem.

Arra lettem figyelmes ,hogy két ember jött be ki mások is lehettek azok mint az én barátnőim miután sikerült megnyugodom vissza mentünk a fiúkhoz.Liza azt hiszem így hívják megkérdezte ,hogy jól vagyok -e.Nem igazán értettem a helyzetet.Niall megszólalt:     

-Mondták a lányok,hogy nem igazán bírod a repülőt! -mondta érzelem mentes hangon.

Gondoltam,hogy a lányok biztos azt mondták nekik ,hogy rosszul lettem a repülőút miatt.Bőszen bólogattam,hogy minden rendbe van.

-Na szóval akkor mehetünk?-kérdezte egy ismerős hang Harry volt az.Észbe sem kaptunk már a kocsiba ültünk.Fogalmam sincs ,hogy fogok bírni Niallel így együtt lakni,hogy tudom ott van Liza neki.De Niall-ért bármire képes vagyok szóval.....Ha harc,hát legyen harc!!