Üdv.: Nórii :))
***
-Igeeeen!?-közölte Harry, bár nem értettem, hogy ez kérdés, vagy kijelentés akart-e lenni.
-Szóval! Bízzatok rám mindent, imádok partyt szervezni. Én szerveztem a sulis szalagavatót is. Várjunk csak!-szakítottam félbe mondanivalómat.-Hol van Szandi?
-Elment.-válaszolta Zayn arcrezzenés nélkül, kicsit durcásan.
Most komolyan? Még neki áll feljebb?
-Na mindegy. Azért elmondom. Rengeteg kellékem, díszem van, tehát a díszlet pipa. A kaja, pia megoldva, tudom mi való az ilyen bulikra. A vendéglista pedig gondolom a szokásos.
-Ja.-túrt bele hajába Hazz.
-Most ezért hívtad össze az egész bandát, hogy elmondd, hogy te mindenről gondoskodsz?-vetett rám Zayn gyilkoló pillantásokat.
-Sajnálom, hogy elraboltam az életedből 2 percet!-emeltem fel a hangom.-Gondolom Szandi után akarsz menni és elnézést szeretnél kérni tőle. Bár nem tudom, hogy mit mondtál neki!-kiabáltam.
-Barbi, gyere. Hagyd!-próbált Niall elvinni onnan.
-Niall! Nem hagyom! Nem hagyom ennek a görénynek, hogy még ezek után jól érezze magát! Mit képzelsz magadról? Egy kis önimádó, senkiházi köcsög paraszt vagy!-ordítoztam.
Erre szerencsére nem volt válasz. Felállt, elment. Szerencséje, mert tudtam volna még mondani neki valamit. Amit később még lehet, hogy meg is bántam volna. Nem viselkedhet így Szandival, se senkivel. Remélem világos volt számára!
-Egyébként utána még mit mondtak egymásnak? Mármint miután Louis eljött velünk?-kérdezte Stell.
-Én hallottam.-sóhajtott Harry.
-És mit veszekedtek?-tekintetemet rá szegeztem.
-Őőő...Zayn lek*rvázta.
-A b*zi!-kiáltott fel Stella.
-Persze Szandi sem volt piskóta.-folytatta-Mindenféle dolgot Zayn fejéhez vágott. Iszonyatos dolgokat. Nagyon merész volt, hogy szembe mert szállni Zaynnel.
-Szandi már csak ilyen!-bólogattam.-De azért neked is volt ám merszed Louis!-fordultam a srác felé.
-Szerintem a ,,K*rva gyorsan rakd le azt az újságot!" után nem kellett volna még poénkodnod.-mondta Stella.
-Lehet...-vakarta tarkóját.
-Most az a lényeg, hogy Szandi előkerüljön! Barbi, eljössz velem megkeresni?-húzta a kabátját Stella.
-Persze!-fogtam a telefonomat és elindultunk London hűvös utcáján.
*Zayn szemszöge*
Lek*rváztam! Lek*rváztam! Azt az embert, akit iszonyatosan szeretek. Ilyen lány, mint Szandi, nincs még egy a Földön. Kedves, okos, elragadó és még sorolhatnám. De annyira ideges lettem amikor Louis konkrétan azt mondta, hogy meg akarja d*gni, hogy kiabálnom kellett. Szegényen vezettem le dühömet, miközben Louisra voltam mérges. Az a k*rváskodás is csak úgy jött. Nem gondolkoztam és úgy cselekedtem. Már vagy hatszor hívtam őt, de nem veszi fel. Még jó! Miért is venné fel ilyen szemét alaknak? Barbival pedig teljesen egyet értek. Undorodom saját magamtól. Hogy tudtam így beszélni egy lánnyal, egy nővel? Még próbálkozom a hívással, ha nem sikerül, elmegyek és megkeresem. Akár egész éjszaka keresem, míg meg nem lelem és bocsánatot nem kérek tőle. Tudom, hogy ez kevés lesz, de hogyan tehetném jóvá!?
*Szandi szemszöge*
Már vagy egy órája bolyongok az utcán. Olyan furcsa! Napközben itt hemzsegnek az emberek, most, éjszaka pedig csak egy-egy alakot látni. Minden olyan nyugodt és csöndes. Nem szokott sűrűn ilyen lenni egy ekkora nagy városban, de úgy látszik, hogy még London is nekem kedvez, ezen a rettenetes napon. Kedvez, mert hagy gondolkodni, a gondolataimmal lehetek. Mindent át tudok gondolni, hogy egyáltalán van-e értelme Zaynnek és nekem? Ha hazamegyek, mi fog fogadni? Lehet, hogy újra a fejemhez vágja, hogy egy
k*rva vagyok? Lehet igen, lehet nem. Ha hazamegyek, mit fogok cselekedni? Lehet, hogy újra megpofozom, de az is lehet, hogy karjaiba borulok? Nem tudom. E gondolatok kavarogtak fejemben. Átgondoltam, hogy a cselekedeteknek milyen következményei lehetnek. Nem tudtam semmit eldönteni. Féltem. Féltem mások véleményétől. De azt hiszem, hogy legbelül, a szívem mélyén eldöntöttem, hogy mit akarok. Felteszem magamnak a kérdést! Szereted még?
*Stella szemszöge*
Több mint fél órája keressük Szandit, de nem találjuk. Még nem adjuk fel a reményt! Megnézzük még az általa leggyakrabban látogatott, nyugis helyeket. Ha ott sem lesz, feladjuk. Úgyis hazajön. Telefon van nála. Értelmetlen dolog hívni őt, mert úgysem veszi fel. Se nekünk, se senkinek. Elhiszem, hogy most a magányra vágyik, de attól adhatna magáról valami jelet.
-Itt sincs!-ült le egy padra Barbi, miután a negyedik lehetséges helyet is megnéztük.
-Szerintem menjünk haza. Lehet, hogy már otthon van.-próbáltam megnyugtatni.
-Okés.-ment bele.-Várj csak!-állított meg és egy ismerős alakra mutatott, aki épp telefonált.
-Mi az?
-Olyan ismerős. Maradj csendbe! Ez Beni??-húzta fel szemöldökét.
-Gondolod?-követtem a cselekvését.
-Menjünk arra, akkor úgyis megtudjuk.
Az ismerős férfi alak felé vettük az irányt, aki állítólag Bence volt.
-Bence!-mosolygott Barbi.
Láthatólag kicsit megrémült, de utána rájött, hogy "csak" mi vagyunk azok.
-Lányok! Sziasztok! Mit kerestek erre ilyenkor?-érdeklődött.
-Szandit keressük.-sóhajtottam.
-Keresitek? Mi történt?-kerekedtek el szemei.
-Ááá, hosszú.-legyintettem.-A lényeg az, hogy eljött otthonról és most nem találjuk sehol.
-Hol néztétek meg?
-A lehető összes helyen, ahova el szokott menni.
-Hááát én az ellenkező irányba megyek, arra is megnézem, jó? Majd hívjatok, ha előkerült.
-Okés. Várj csak!-állította meg Barbi.-Lesz egy Halloweeni party, eljönnél?
-Szívesen! Mikor lesz? Ez hülye kérdés volt.-nevetett.
-A pontos információkat majd megtudod, majd hívlak.-nyugtatta meg.
-Rendben. Sziasztok!
-Szia.-köszöntünk.
-Haza?-néztem Barbira.
-Haza.-bólogatott.
*Zayn szemszöge*
Nem vártam tovább, kocsiba pattantam, elindultam Szandi keresésére. Mikor megérkeztem a parkhoz, leparkoltam és sétáltam, miközben szememmel az ismerős lány alakját kutattam. Elmentem a kikötőhöz is. Volt egy-két ember, nem voltam benne biztos, hogy itt lelem meg az említett lányt. Ám egyszer csak egy ismerős női alak jött velem szembe. Arcát megvilágította a hold sugara, így már tisztává vált, hogy ki jön velem szembe.
-Szandi!-futottam hozzá.
E név hallatára megfordult és a másik irányba tartott.
-Szandi!-fogtam meg kezét.
-Mi a f*szt akarsz?-förmedt rám.
-Bocsánatot szeretnék kérni.
-Az a baj, hogy az kevés.
-Szandi! Mivel tehetném jóvá?
-Semmivel!-rántotta el kezét.
-Legalább hadd vigyelek haza! Mindenki aggódik érted.
-Jó.-fordult meg és sebes léptekkel tartott az autóm felé.
Kinyitottam neki az ajtót, én is beszálltam, s indítottam a motort. Sebesen haladtunk. Nyomtam a gázpedált, hogy minél előbb érjünk haza, elnézve őt. Egész úton hozzám se szólt, csak ujjaival játszadozott. Mikor megálltunk a ház előtt, alig várta meg, hogy leállítsam a járművet, futott be a lakásba.
-Állj meg!-rántottam vissza hozzám.
-Nincs beszélni valónk semmiről.-sziszegte fogai között.
-De van!-majd ajakira tapadtam.
Először ellökött magától, de utána újra magához húzott, s immáron ő kezdett el szenvedélyesen csókolni. Felkaptam, s úgy vittem be a házba, azon belül is a szobába. Ott már nem fogtuk vissza magunkat, egymásnak estünk...
-Szóval! Bízzatok rám mindent, imádok partyt szervezni. Én szerveztem a sulis szalagavatót is. Várjunk csak!-szakítottam félbe mondanivalómat.-Hol van Szandi?
-Elment.-válaszolta Zayn arcrezzenés nélkül, kicsit durcásan.
Most komolyan? Még neki áll feljebb?
-Na mindegy. Azért elmondom. Rengeteg kellékem, díszem van, tehát a díszlet pipa. A kaja, pia megoldva, tudom mi való az ilyen bulikra. A vendéglista pedig gondolom a szokásos.
-Ja.-túrt bele hajába Hazz.-Most ezért hívtad össze az egész bandát, hogy elmondd, hogy te mindenről gondoskodsz?-vetett rám Zayn gyilkoló pillantásokat.
-Sajnálom, hogy elraboltam az életedből 2 percet!-emeltem fel a hangom.-Gondolom Szandi után akarsz menni és elnézést szeretnél kérni tőle. Bár nem tudom, hogy mit mondtál neki!-kiabáltam.
-Barbi, gyere. Hagyd!-próbált Niall elvinni onnan.
-Niall! Nem hagyom! Nem hagyom ennek a görénynek, hogy még ezek után jól érezze magát! Mit képzelsz magadról? Egy kis önimádó, senkiházi köcsög paraszt vagy!-ordítoztam.
Erre szerencsére nem volt válasz. Felállt, elment. Szerencséje, mert tudtam volna még mondani neki valamit. Amit később még lehet, hogy meg is bántam volna. Nem viselkedhet így Szandival, se senkivel. Remélem világos volt számára!
-Egyébként utána még mit mondtak egymásnak? Mármint miután Louis eljött velünk?-kérdezte Stell.
-Én hallottam.-sóhajtott Harry.
-És mit veszekedtek?-tekintetemet rá szegeztem.
-Őőő...Zayn lek*rvázta.
-A b*zi!-kiáltott fel Stella.
-Persze Szandi sem volt piskóta.-folytatta-Mindenféle dolgot Zayn fejéhez vágott. Iszonyatos dolgokat. Nagyon merész volt, hogy szembe mert szállni Zaynnel.
-Szandi már csak ilyen!-bólogattam.-De azért neked is volt ám merszed Louis!-fordultam a srác felé.
-Szerintem a ,,K*rva gyorsan rakd le azt az újságot!" után nem kellett volna még poénkodnod.-mondta Stella.
-Lehet...-vakarta tarkóját.
-Most az a lényeg, hogy Szandi előkerüljön! Barbi, eljössz velem megkeresni?-húzta a kabátját Stella.
-Persze!-fogtam a telefonomat és elindultunk London hűvös utcáján.
*Zayn szemszöge*
Lek*rváztam! Lek*rváztam! Azt az embert, akit iszonyatosan szeretek. Ilyen lány, mint Szandi, nincs még egy a Földön. Kedves, okos, elragadó és még sorolhatnám. De annyira ideges lettem amikor Louis konkrétan azt mondta, hogy meg akarja d*gni, hogy kiabálnom kellett. Szegényen vezettem le dühömet, miközben Louisra voltam mérges. Az a k*rváskodás is csak úgy jött. Nem gondolkoztam és úgy cselekedtem. Már vagy hatszor hívtam őt, de nem veszi fel. Még jó! Miért is venné fel ilyen szemét alaknak? Barbival pedig teljesen egyet értek. Undorodom saját magamtól. Hogy tudtam így beszélni egy lánnyal, egy nővel? Még próbálkozom a hívással, ha nem sikerül, elmegyek és megkeresem. Akár egész éjszaka keresem, míg meg nem lelem és bocsánatot nem kérek tőle. Tudom, hogy ez kevés lesz, de hogyan tehetném jóvá!?
*Szandi szemszöge*
Már vagy egy órája bolyongok az utcán. Olyan furcsa! Napközben itt hemzsegnek az emberek, most, éjszaka pedig csak egy-egy alakot látni. Minden olyan nyugodt és csöndes. Nem szokott sűrűn ilyen lenni egy ekkora nagy városban, de úgy látszik, hogy még London is nekem kedvez, ezen a rettenetes napon. Kedvez, mert hagy gondolkodni, a gondolataimmal lehetek. Mindent át tudok gondolni, hogy egyáltalán van-e értelme Zaynnek és nekem? Ha hazamegyek, mi fog fogadni? Lehet, hogy újra a fejemhez vágja, hogy egy k*rva vagyok? Lehet igen, lehet nem. Ha hazamegyek, mit fogok cselekedni? Lehet, hogy újra megpofozom, de az is lehet, hogy karjaiba borulok? Nem tudom. E gondolatok kavarogtak fejemben. Átgondoltam, hogy a cselekedeteknek milyen következményei lehetnek. Nem tudtam semmit eldönteni. Féltem. Féltem mások véleményétől. De azt hiszem, hogy legbelül, a szívem mélyén eldöntöttem, hogy mit akarok. Felteszem magamnak a kérdést! Szereted még?
*Stella szemszöge*
Több mint fél órája keressük Szandit, de nem találjuk. Még nem adjuk fel a reményt! Megnézzük még az általa leggyakrabban látogatott, nyugis helyeket. Ha ott sem lesz, feladjuk. Úgyis hazajön. Telefon van nála. Értelmetlen dolog hívni őt, mert úgysem veszi fel. Se nekünk, se senkinek. Elhiszem, hogy most a magányra vágyik, de attól adhatna magáról valami jelet.
-Itt sincs!-ült le egy padra Barbi, miután a negyedik lehetséges helyet is megnéztük.
-Szerintem menjünk haza. Lehet, hogy már otthon van.-próbáltam megnyugtatni.
-Okés.-ment bele.-Várj csak!-állított meg és egy ismerős alakra mutatott, aki épp telefonált.
-Mi az?
-Olyan ismerős. Maradj csendbe! Ez Beni??-húzta fel szemöldökét.
-Gondolod?-követtem a cselekvését.
-Menjünk arra, akkor úgyis megtudjuk.
Az ismerős férfi alak felé vettük az irányt, aki állítólag Bence volt.
-Bence!-mosolygott Barbi.
Láthatólag kicsit megrémült, de utána rájött, hogy "csak" mi vagyunk azok.-Lányok! Sziasztok! Mit kerestek erre ilyenkor?-érdeklődött.
-Szandit keressük.-sóhajtottam.
-Keresitek? Mi történt?-kerekedtek el szemei.
-Ááá, hosszú.-legyintettem.-A lényeg az, hogy eljött otthonról és most nem találjuk sehol.
-Hol néztétek meg?
-A lehető összes helyen, ahova el szokott menni.
-Hááát én az ellenkező irányba megyek, arra is megnézem, jó? Majd hívjatok, ha előkerült.
-Okés. Várj csak!-állította meg Barbi.-Lesz egy Halloweeni party, eljönnél?
-Szívesen! Mikor lesz? Ez hülye kérdés volt.-nevetett.
-A pontos információkat majd megtudod, majd hívlak.-nyugtatta meg.
-Rendben. Sziasztok!
-Szia.-köszöntünk.
-Haza?-néztem Barbira.
-Haza.-bólogatott.
*Zayn szemszöge*
Nem vártam tovább, kocsiba pattantam, elindultam Szandi keresésére. Mikor megérkeztem a parkhoz, leparkoltam és sétáltam, miközben szememmel az ismerős lány alakját kutattam. Elmentem a kikötőhöz is. Volt egy-két ember, nem voltam benne biztos, hogy itt lelem meg az említett lányt. Ám egyszer csak egy ismerős női alak jött velem szembe. Arcát megvilágította a hold sugara, így már tisztává vált, hogy ki jön velem szembe.
-Szandi!-futottam hozzá.E név hallatára megfordult és a másik irányba tartott.
-Szandi!-fogtam meg kezét.
-Mi a f*szt akarsz?-förmedt rám.
-Bocsánatot szeretnék kérni.
-Az a baj, hogy az kevés.
-Szandi! Mivel tehetném jóvá?
-Semmivel!-rántotta el kezét.
-Legalább hadd vigyelek haza! Mindenki aggódik érted.
-Jó.-fordult meg és sebes léptekkel tartott az autóm felé.
Kinyitottam neki az ajtót, én is beszálltam, s indítottam a motort. Sebesen haladtunk. Nyomtam a gázpedált, hogy minél előbb érjünk haza, elnézve őt. Egész úton hozzám se szólt, csak ujjaival játszadozott. Mikor megálltunk a ház előtt, alig várta meg, hogy leállítsam a járművet, futott be a lakásba.
-Állj meg!-rántottam vissza hozzám.
-Nincs beszélni valónk semmiről.-sziszegte fogai között.
-De van!-majd ajakira tapadtam.
Először ellökött magától, de utána újra magához húzott, s immáron ő kezdett el szenvedélyesen csókolni. Felkaptam, s úgy vittem be a házba, azon belül is a szobába. Ott már nem fogtuk vissza magunkat, egymásnak estünk...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése