Ölel: Nórii :)
***
*Zayn szemszöge*
*Másnap*
-Hahaha.-jött be a konyhába Szandi széles mosollyal, s nem nagy meglepetésemre Louis társaságában volt. Gyönyörű kék szemei csillogtak, akárhányszor csak Louis-ra nézett. Ez nagyon zavart, de ezt takartam.
-Nocsak! Hol voltál illetve voltatok az este?-vontam őket kérdőre.
A két fiatal egymásra nézett és összemosolygott.
-Louis elvitt egy olyan helyre, ami csak késő este szép. Tényleg az volt!-mosolygott, s a csillogó szempár az én szemembe nézett.
-Azért szólhattatok volna!-durcáskodtam.
-Sajnálom, hirtelen ötlet volt.-bújt hozzám Szandi.
Ezt már szeretem! Nem azt, amikor Louis-val "flörtölgetnek" egymással. Azt szeretem, ha hozzám bújik, megcsókol, simogat.
-Erről jut eszembe!-csillantak fel szemei.-Amikor hazaértem, bementem hozzád, de te nem voltál ott. Naaa?
-Elmentem kiszellőztetni a fejem.-válaszoltam.-Igen, kiszellőztetni a fejem vagy valami olyasmi.-gondoltam magamban.
Csörgés, a kulcs ledobása, megjött Stella. Szemei még mindig vörösek voltak, biztosan megint sírt, nagyon megviselte mindkettőjüket a szakítás. De ha még mindig szeretik egymást, akkor miért nincsenek együtt? Amint Szandi meglátta, felugrott és "letámadta" a lányt.
-Stell, azt mondtad szeretnél velem még beszélni.
-Jaaa, igen. Jó hírem van a számodra, persze ha érdekel.-próbált egy apró mosolyt erőltetni arcára, ami nem igazán sikerült.
-Persze!-ugrándozott és felvonszolta Stellát az emeletre.
Szemeimet Louis-ra meresztettem, aki az emeltre felmenő lányt figyelte egészen addig, amíg el nem tűnt. Van valami közöttük?
*Szandi szemszöge*
-Na mondjad!-huppantam le Stell kényelmes ágyára, amíg becsukta az ajtót.
-Szóval, -ült le velem szembe.-mint tudod, én szeretek fényképezni is. Lenne rá egy alkalom, hogy fényképezhessek, de ehhez viszont modell kell és mivel te annak készülsz, így arra gondoltam, hogy...-mondatát nem bírta befejezni, mert nyakába ugrottam és már válaszoltam is.
-Igen, igen. Szívesen elvállalom.
-Tényleg?-csillantak fel szemei.
-Persze.-mosolyogtam.
-Lenne itt valami. A fotózáshoz el kellene utazni.
-Semmi akadálya!-vágtam rá.
-De lenne itt még valami.-húzta a száját.
-Mi lenne az? Csak nem valami szörnyű dolog.-nevettem.
-Hááát...A fotózáshoz meztelen kéne lenned. Persze, takarnád magad, de semmi ruha.
Azt hittem, hogy az ő általa tervezett ruhában kéne pózoljak, és most kiderül, hogy nem. Sőt, egyáltalán nem is lenne ruha. Egy ideig vacilláltam a dolgon, de végül is takarnom kéne magam, így belementem.
-Legyen!-válaszoltam határozottan.
-Tényleg, elvállalod?-tátotta száját.
-Igen, nem hagyhatlak cserben.-öleltem meg.
-Mondtam már hogy imádlak?-nevetett.
Végre nevetett, talán néhány percre, de elfelejtette Liam-et.
-Nem elégszer.-poénkodtam.-Nem akarom elrontani a jókedvet, de beszélnünk kéne.-váltottam komolyabbra a szót.
-Miről lenne szó?-forgatta szemeit.
-Rólad és Liamről.-mondtam halkan.
-Szandi, szakítottunk. Vége van! Nincs tovább!-magyarázta.
-Stella ti szeretitek egymást! Csak annyira makacsok vagytok mindketten, hogy nem meritek bevallani.
Nagyon sóhajtott, de végül olyat mondott, amivel megnyugtatott.
-Majd megbeszéljük akkor.
*Liam szemszöge*
-Haver!-kezdett bele Niall a mondandójába.-Miért csináljátok ezt?
-Miért? Mit csinálunk? Egyáltalán kivel?-tettem úgy, mintha nem érteném, pedig igenis értettem.
Tudtam, hogy Stellről és rólam beszél, csak nem akartam megérteni. Nem akartam felfogni.
-Ne tegyél úgy, mintha nem tudnád, hogy miről van szó. Kisírjátok a szemeteket, egyfolytában egymásra pillantgattok, figyelitek egymást, de ha véletlenül összeér a tekintetetek, rögtön elfordítjátok a fejeteket. Ez nem állapot Liam! Ti nem tudtok egymás nélkül élni!-világosított fel a "csúf" igazságra.
-Utálom ezt mondani Ni, de igazad van! Én még mindig nagyon-nagyon szeretem!-temettem arcomat tenyerembe.-Beszélnem kell vele!
-Helyes!-vágta rá Niall.
Kimentem a szobából. A legnagyobb meglepetésemre Stellát láttam meg, aki egy bőröndöt húzott ki a szobájából. ,,Istenem, most mit tettem? Miattam fog elmenni? Ez nem lehet!" ilyen dolgok cikáztak fejemben.
-Stella!-szólítottam meg, hátrafordult.-Beszélnünk kell!-mondtam határozottan.
-Nem lehetne 3 nap múlva? Sietnem kell.-mondta alig hallhatóan.
-Hova mész?-kérdeztem ugyancsak halkan.
-Egy fotózásra. Én csinálom.
-Értem. Sok sikert!
-K...Köszi!-nyögte ki.
Tehetetlenül néztem, ahogy lehúzza a bőröndöt a lépcsőn és Szandival kisétálnak az ajtón.
*Stella szemszöge*
Liam beszélni szeretett volna velem és én is vele. Különös. De most a fotózásra kell koncentrálnom. Szandi gyönyörű és most csakis rá kell összpontosítanom. Liam-re később is ráérek. Gyönyörű helyen vagyunk, az időjárás mesés, minden kedvez nekünk. Profi sminkessel és fodrásszal dolgozunk, így gond nem lehet.
-Ez az! Tökéletes! Kicsit emeld fel a fejed! Perfect!-e szavak hagyták el számat, miközben egyre többször kattintgattam.
A végét már el is poénkodtuk, mert közös képeket is csináltunk, természetesen már ruhában. Különböző fejeket vágva. Ezután neki is láttam a képek kinyomtatásának, amit egyesével kitettünk az asztalra, hogy átnézzük őket. Legnagyobb meglepetésemre beállított Mr. Craig, aki modellekkel foglalkozik. Tett egy ajánlatot Szandinak, hogy lenne-e kedve modellkedni. Még nem döntötte el, így az ügyet függőben hagytuk. Remélem vállalja és világhírű modell lesz belőle!
*3 nap múlva*
*Liam szemszöge*
-Sziasztok!-fogadtuk a lányokat.
Megvártam, míg Stell lepakol és bekopogtam szobájába.
-Szabad!-kiabálta.
-Szia Stell.-léptem be lassan.
-Szia.-hajtotta le fejét.
-Nézd,-vettem a bátorságot-szeretném, ha megbeszélnénk. Én nem akartam szakítani, csak tudod Linda annyira kiborított engem is és tisztára ideges voltam, pánikba estem, féltem, hogy elveszítelek, ami meg is történt, de én szeretném jóvá tenni és...-hadartam, nem hagyta, hogy befejezzem, egy csókkal halkított el. Csak nézett rám sokáig és mosolygott.
-Tudod, Stella köztünk nem lehet semmi.
-Mi??-lépett hátra.
-Nem lehet köztünk se ruha, se semmi más.-léptem hozzá és átkaroltam.
-Te idióta!-nevetett.
Hosszú csókba merültünk...
*Zayn szemszöge*
Már megnéztem Szandi képeit, gyönyörű rajta, mondjuk elfelejtették azt az apró kis részletet elmondani, hogy mibe lesz. Indultam le a konyhába, amikor láttam, hogy Louis a képeket nézi. Háttal volt nekem. Megálltam mögötte, csendben voltam.
-Gyönyörűség.-suttogta.
Erre a szóra felhergeltem magam, elvesztettem az eszem.
-Erről jut eszembe!-csillantak fel szemei.-Amikor hazaértem, bementem hozzád, de te nem voltál ott. Naaa?
-Elmentem kiszellőztetni a fejem.-válaszoltam.-Igen, kiszellőztetni a fejem vagy valami olyasmi.-gondoltam magamban.
Csörgés, a kulcs ledobása, megjött Stella. Szemei még mindig vörösek voltak, biztosan megint sírt, nagyon megviselte mindkettőjüket a szakítás. De ha még mindig szeretik egymást, akkor miért nincsenek együtt? Amint Szandi meglátta, felugrott és "letámadta" a lányt.
-Stell, azt mondtad szeretnél velem még beszélni.
-Jaaa, igen. Jó hírem van a számodra, persze ha érdekel.-próbált egy apró mosolyt erőltetni arcára, ami nem igazán sikerült.
-Persze!-ugrándozott és felvonszolta Stellát az emeletre.
Szemeimet Louis-ra meresztettem, aki az emeltre felmenő lányt figyelte egészen addig, amíg el nem tűnt. Van valami közöttük?
*Szandi szemszöge*
-Na mondjad!-huppantam le Stell kényelmes ágyára, amíg becsukta az ajtót.
-Szóval, -ült le velem szembe.-mint tudod, én szeretek fényképezni is. Lenne rá egy alkalom, hogy fényképezhessek, de ehhez viszont modell kell és mivel te annak készülsz, így arra gondoltam, hogy...-mondatát nem bírta befejezni, mert nyakába ugrottam és már válaszoltam is.
-Igen, igen. Szívesen elvállalom.
-Tényleg?-csillantak fel szemei.
-Persze.-mosolyogtam.
-Lenne itt valami. A fotózáshoz el kellene utazni.
-Semmi akadálya!-vágtam rá.
-De lenne itt még valami.-húzta a száját.
-Mi lenne az? Csak nem valami szörnyű dolog.-nevettem.
-Hááát...A fotózáshoz meztelen kéne lenned. Persze, takarnád magad, de semmi ruha.
Azt hittem, hogy az ő általa tervezett ruhában kéne pózoljak, és most kiderül, hogy nem. Sőt, egyáltalán nem is lenne ruha. Egy ideig vacilláltam a dolgon, de végül is takarnom kéne magam, így belementem.
-Legyen!-válaszoltam határozottan.
-Tényleg, elvállalod?-tátotta száját.
-Mondtam már hogy imádlak?-nevetett.
Végre nevetett, talán néhány percre, de elfelejtette Liam-et.
-Nem elégszer.-poénkodtam.-Nem akarom elrontani a jókedvet, de beszélnünk kéne.-váltottam komolyabbra a szót.
-Miről lenne szó?-forgatta szemeit.
-Rólad és Liamről.-mondtam halkan.
-Szandi, szakítottunk. Vége van! Nincs tovább!-magyarázta.
-Stella ti szeretitek egymást! Csak annyira makacsok vagytok mindketten, hogy nem meritek bevallani.
Nagyon sóhajtott, de végül olyat mondott, amivel megnyugtatott.
-Majd megbeszéljük akkor.
*Liam szemszöge*
-Haver!-kezdett bele Niall a mondandójába.-Miért csináljátok ezt?
-Miért? Mit csinálunk? Egyáltalán kivel?-tettem úgy, mintha nem érteném, pedig igenis értettem.
Tudtam, hogy Stellről és rólam beszél, csak nem akartam megérteni. Nem akartam felfogni.
-Ne tegyél úgy, mintha nem tudnád, hogy miről van szó. Kisírjátok a szemeteket, egyfolytában egymásra pillantgattok, figyelitek egymást, de ha véletlenül összeér a tekintetetek, rögtön elfordítjátok a fejeteket. Ez nem állapot Liam! Ti nem tudtok egymás nélkül élni!-világosított fel a "csúf" igazságra.
-Utálom ezt mondani Ni, de igazad van! Én még mindig nagyon-nagyon szeretem!-temettem arcomat tenyerembe.-Beszélnem kell vele!
-Helyes!-vágta rá Niall.
Kimentem a szobából. A legnagyobb meglepetésemre Stellát láttam meg, aki egy bőröndöt húzott ki a szobájából. ,,Istenem, most mit tettem? Miattam fog elmenni? Ez nem lehet!" ilyen dolgok cikáztak fejemben.
-Stella!-szólítottam meg, hátrafordult.-Beszélnünk kell!-mondtam határozottan.
-Nem lehetne 3 nap múlva? Sietnem kell.-mondta alig hallhatóan.
-Hova mész?-kérdeztem ugyancsak halkan.
-Egy fotózásra. Én csinálom.
-Értem. Sok sikert!
-K...Köszi!-nyögte ki.
Tehetetlenül néztem, ahogy lehúzza a bőröndöt a lépcsőn és Szandival kisétálnak az ajtón.
*Stella szemszöge*
Liam beszélni szeretett volna velem és én is vele. Különös. De most a fotózásra kell koncentrálnom. Szandi gyönyörű és most csakis rá kell összpontosítanom. Liam-re később is ráérek. Gyönyörű helyen vagyunk, az időjárás mesés, minden kedvez nekünk. Profi sminkessel és fodrásszal dolgozunk, így gond nem lehet.-Ez az! Tökéletes! Kicsit emeld fel a fejed! Perfect!-e szavak hagyták el számat, miközben egyre többször kattintgattam.
A végét már el is poénkodtuk, mert közös képeket is csináltunk, természetesen már ruhában. Különböző fejeket vágva. Ezután neki is láttam a képek kinyomtatásának, amit egyesével kitettünk az asztalra, hogy átnézzük őket. Legnagyobb meglepetésemre beállított Mr. Craig, aki modellekkel foglalkozik. Tett egy ajánlatot Szandinak, hogy lenne-e kedve modellkedni. Még nem döntötte el, így az ügyet függőben hagytuk. Remélem vállalja és világhírű modell lesz belőle!
*3 nap múlva*
*Liam szemszöge*
-Sziasztok!-fogadtuk a lányokat.Megvártam, míg Stell lepakol és bekopogtam szobájába.
-Szabad!-kiabálta.
-Szia Stell.-léptem be lassan.
-Szia.-hajtotta le fejét.
-Nézd,-vettem a bátorságot-szeretném, ha megbeszélnénk. Én nem akartam szakítani, csak tudod Linda annyira kiborított engem is és tisztára ideges voltam, pánikba estem, féltem, hogy elveszítelek, ami meg is történt, de én szeretném jóvá tenni és...-hadartam, nem hagyta, hogy befejezzem, egy csókkal halkított el. Csak nézett rám sokáig és mosolygott.
-Tudod, Stella köztünk nem lehet semmi.
-Mi??-lépett hátra.
-Nem lehet köztünk se ruha, se semmi más.-léptem hozzá és átkaroltam.
-Te idióta!-nevetett.
Hosszú csókba merültünk...
*Zayn szemszöge*
Már megnéztem Szandi képeit, gyönyörű rajta, mondjuk elfelejtették azt az apró kis részletet elmondani, hogy mibe lesz. Indultam le a konyhába, amikor láttam, hogy Louis a képeket nézi. Háttal volt nekem. Megálltam mögötte, csendben voltam.
-Gyönyörűség.-suttogta.
Erre a szóra felhergeltem magam, elvesztettem az eszem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése