20. Rész ~Túléli?~

Kedves Olvasók! Van egy bejelentésem nem biztos,hogy a Story of My Life blogba felkerül ma a rész,családi okok miatt!Legkésőbb esetleg holnap,de akár még ma is fent lehet!A mostani VVÁ rész remélem tetszeni fog! Jó olvasást!

***

 *Műtét közben*

Liza már órák óta bent van a műtőben.Semmit nem tudunk,hogy éppen hol tart a műtét vagy minden rendben megy-e...Úgy óránként kijön egy nővér,de semmi konkrétat nem mond csak hogy:,,A műtét kicsit tovább fog tartani!"Ezt mondja akár hányszor kijön,kezd nagyon elegem lenni,legszívesebben lekiabálnám,hogy Mondjon már valamit,nem igaz,hogy nem mondhatnak semmi".Mindenki síri csöndben ül a műtő előtt s várja,hogy megtudjunk valamit csak a halk sírásunk hallatszik az egész váró teremben.Nem hiszem,hogy valaha sírtam ennyit mint az utóbbi napokban mintha a felhőtlen boldogság kezdene feledésbe veszni annyi baleset van körülöttünk.Gondolataimat egy ajtó nyitódás s kerekek hangja zavarta meg.A több órás műtétnek,végre vége van...Mikor Lizát kitolták a műtőből látszott az a hatalmas vágás amit leragasztottak ahogy ezt Évi meglátta még jobban elkezdett sírni.......ha ez lehetséges. -Vele megyünk ha nem baj?-sírt Évi. -Természetesen.Csak nyugodtan.-válaszolt helyettem Zayn mivel én az egyre távolodó Lizát figyeltem éreztem,hogy egyre több és több könny gyűlik a szememben. -Muszáj megtalálnunk azt aki ezért felelős!Évi nem lenne baj ha ismét elmennénk Liza lakására tovább keresgélni?-kérdeztem. -Menjetek nyugodtan.Mi Lizá-val maradunk,de ha bármit találtok hívjatok!-adta ki parancsnak László. -Ez csak természetes!-Barbi. -Liza naplót is vezetett akár abba is bele nézhettek lehet,hogy írt valami olyat ami hasznos lehet!-adott engedélyt Évi. Nagyon remélem,hogy találunk valamit ami hasznos lehet,legalább már azt tudjuk,hogy Joey-nak hívják nem valami fontos de több mint a semmi....

*Liza gondolatai*

-Minden rendben lesz kicsim,csak egy kis műtét és meg is gyógyulsz!-sírt anya miközben a hajamat simogatta.Műtét?Milyen műtét?Ennyire súlyos az állapotom?Azt tudtam,hogy az állapotom rossz de,hogy ennyire...Minden nap,minden percében van itt valaki velem.A szüleim,a fiúk és a lányok még Barbi is.Tudom,hogy ez az egész miatta van és a kapcsolatunk már az elejétől kezdve rossz de úgy látszik rá jobban lehet számítani ilyen helyzetekbe mint egy bizonyos személyre....Megszakad a szívem amikor hallom őket sírni legszívesebben szólnék nekik,hogy ne sírjanak az én hibám nem kellett volna drogoznom,annyi

alkoholt inni erre sem vagyok büszke de,hogy ÚJRA elkezdtem magam vagdosni azt soha nem bocsátom meg magamnak.Egyszer csak mozgást éreztem most visznek valószínűleg a műtőbe.Miután bevittek a műtőbe s át raktak a műtőasztalra valami éles fájdalmat éreztem egy szikét húztak végig az oldalamon a fájdalomtól sikítani tudtam volna utoljára akkor éreztem ilyet mikor a kezeimet vagdostam azzal a kivétellel,hogy akkor élveztem.Több órás szurkálással,vágással majd a seb össze varrása után le is ragasztották.Hál' Istennek,hogy vége lett azt hittem ha eddig nem haltam meg akkor most,de szerencsére nem így lett.Amikor kitoltak a műtőből meghallottam anya hangját s ahogyan ismét sír.Esküszöm ha kikerülők innen élve...kinyírom Joey-t ha ő nem lett volna nem drogozok és nem vagdosom ismét magamat!

*Liam szemszöge*

-Nem hiszem el,hogy nem találunk semmit!-csaptam az asztalba. -Nyugodj meg biztos találunk valamit!-nyugtatgatott Stella.Már az egész házat és Liza szobáját is átnéztük de semmit szó szerint semmit még annyit se mint a legutóbbi alkalommal.Kezdek én is egyre idegesebb lenni,átérzem Niall helyzetét.Az a szemét láda nem úszhatja meg csak úgy.Az okai,hogy ennyire meg akarom találni az egyik természetesen Liza miatt a másik,hogy sosem szerettem ha az emberek sírnak körülöttem és ez az utóbbi időben viszont sajnos sokszor előfordult. -Itt sincs semmi ami hasznukra lehet!-sóhajtozott Szandi. -Találtam valamit ami talán később hasznos lehet vagy legalábbis meg tudunk pár dolgot Liza lelki állapotáról!-vágta rá Stella s Liza naplóját tartotta a kezében. -Na olvasd már!-sürgette Barbi.Pár perc hezitálás után elkezdte olvasni: ,,Kedves Naplóm! Ez a második hónap,hogy itt élek London-ban.Érdekes dolog történt velem ebben a két hónapban.Találkoztam egy Joey Clark nevű fiúval.Eléggé sok a balhés ügy körülötte tipikus rossz fiú.De nem olyan "suli rossz fiúja" zavaros üzletekben van benne.Különböző drogokat,kábítószereket árul.Nekem is kínálta...a legrosszabb az,hogy nehezemre esett nem elszívni egy füves cigit.A jó

hír,hogy a vagdosásos ügy egész jól halad egyre kevesebbet gondolok arra,hogy elvágjam az ütőeremet.A rossz hír,hogy még mindig eszembe jut és sajnos nem mindig bírom megállni.Vissza térve Joey-ra egyre több időt töltök vele s kezdem úgy érezni,hogy bele szerettem.Neki is van egy kedves,aranyos viszont múltkor dühbe gurult és megütött mivel részeg volt és azt akarta,hogy feküdjek le vele de én nem akartam...nem így.Utoljára Danny(Niall előtti ex barát) ütött meg akkor megfogadtam hogy soha többé nem hagyom senkinek...! 56.-ik napló bejegyzés".-olvasta fel Stella.Ahogyan olvasta a naplót teljesen le sokkolódtam Liza már előtte vagdosta magát,drogozott.Kezd össze állni a kép Liza szerelmes lett ebbe a Joey-ba ő ezt kihasználta és Lizát is. -Szerintetek Liza....?!-csuklott el Louis hangja. -Valószínűleg depressziós volt!-fejeztem be mondatát. -Nem mond sokat ez a bejegyzés de legalább megtudtuk a teljes nevét és arra is van bizonyítékunk,hogy az a Joey drogot árul/árult!-mondta a tényeket Harry. -Meg kéne mutatni a szüleinek is!-Zayn. -Menjünk vissza és ott megmutatjuk!-helyeseltem.Vajon tudják,hogy Liza úgy tűnik depressziós volt?

*Barbi szemszöge*

Utoljára Danny ütött meg akkor megfogadtam,hogy soha többé nem hagyom senkinek...!-hangzottak el az utolsó szavak.A többiek elkezdtek valamin beszélgetni de nem nagyon figyeltem mivel Lizán jártak a gondolataim...Annyira elakartam választani Niall-től pedig ő volt neki az egyetlen akire számíthatott én meg mindent megtettem annak érdekében,hogy szét szakítsam őket.Nem tudom meddig gondolkoztam ezen már csak a kórházban "tértem" észhez.Éppen Lizától jött ki Dr.Johnson arca szomorúságot,csalódottságot,gond terheltséget mutatott.Mi történt?Hol van Liza?Meghalt?Ahogy ezek a gondolatok átcikáztak a fejemben egyre jobban pánikoltam.Már nem bírtam tovább muszáj megtudnom mi történt. -Dr.Johnson kérem

várjon!-kiabáltam utána.-Hogy van Liza?Milyen az állapota?Minden rendben van?Hogy sikerült a műtét?Túléli?